Dráva
| Dráva | |
.jpg) | |
| Az eszéki gyalogos hídról | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Olaszország
 Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 749 km |
| Forrásszint | 1228[1] m |
| Vízhozam | 200 – 653 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 40 095 km² |
| Forrás | Olaszország, Dobbiaco - San Candido |
 é. sz. 46° 43′ 21″, k. h. 12° 15′ 11″46.722469°N 12.252989°E | |
| Torkolat | Duna, Almás mellett Horvátországban |
| é. sz. 45° 32′ 38″, k. h. 18° 55′ 36″45.543889°N 18.926667°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dráva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal. Magyarország és Horvátország határfolyója.
Folyása
[szerkesztés]Olaszország Trentino-Alto Adige régiójában, Dobbiaco (németül Tobblach) és San Candido (németül Innichen) települések között ered 1228[2] méteres magasságban. Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot és Magyarországot érintve ömlik a Dunába, Almás közelében.
A Duna és a Dráva által közrezárt terület neve Drávaszög. A két folyó találkozásánál van a híres Kopácsi-rét, számos védett madár költő-, pihenő- és telelőhelye.
Mellékfolyói
[szerkesztés]Vízjárása
[szerkesztés]Közepes vízhozama Maribornál 300 m³/s, míg a torkolatánál 653 m³/s. A szlovén szakaszon mért rekord árvizet 1965-ben regisztrálták, ekkor 2600 m³/s vízhozamot mértek. 2012. november 5-én az osztrák és szlovén vízgyűjtőkön lehullott kiadós esőzést következtében Szlovéniában a rekordot meghaladó 2900 m³/s, Horvátországban 3100 m³/s vízhozamot mértek.[3]
A magyar szakaszon 1900 óta a legnagyobb árhullám 1972 nyarán volt. Az addigi legnagyobb észlelt vízszintek a következők voltak: Őrtilosnál 476 cm, Barcson 618 cm, Szentborbáson 634 cm, Drávaszabolcson 596 cm volt. 1972-t követően a legjelentősebb, de a korábbiaknál kicsit kisebb vízszintet mértek 1993-ban. Ekkor Barcson 437 cm, Drávaszabolcson 504 cm volt a tetőző érték.
2023 augusztusában a folyó vízgyűjtőterületén jelentős mennyiségű csapadék esett. Az ezt követő árhullám Őrtilosnál 493 centiméterrel (augusztus 7.),[4] Drávaszabolcsnál 586 centiméterrel (augusztus 11.) tetőzött.[5]
Gazdasági jelentősége
[szerkesztés]A folyó teljes hossza 749 km, ám ebből mindössze 90 km hajózható.
Az 1930-as évektől a folyón 22 vízierőmű épült – ebből 11 Ausztriában, 8 Szlovéniában és 3 Horvátországban. A vízierőművek kiépültével nagy mértékben csökkent az áradásveszély a folyó mentén. Egyúttal azonban a hordalékát sem képes hosszú távra szállítani, az alsó szakaszokon a meder mélyül, a folyó alatti vízkészlet szűrő rendszer veszélyeztetve van.
Jelentősebb települések a folyó mentén
[szerkesztés]- Lienz
- Spittal an der Drau
- Villach
- Dravograd
- Maribor
- Ptuj
- Ormosd
- Varasd
- Barcs
- Valpó
- Eszék
- Drávaszabolcs
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ www.drava.shp.hu - Ökotúrák a Dráva mentén[halott link]
- ↑ Az 1228 m a www.drava.shp.hu[halott link] című oldal szerinti adat; a Pallas nagy lexikona szerint a forrás 1670 m magasan van.
- ↑ MTI (2012. november 5.). Az évszázad árvize fenyeget a Dráván. Index. (Hozzáférés: 2012. november 6.)
- ↑ Rekord árvízszintet jelentettek a Dráván. 24.hu (2023. augusztus 8.) (Hozzáférés: 2023. augusztus 12.)
- ↑ Megnyugtató hír: Nem lesz utánpótlása a levonuló árhullámoknak a Dunántúlon. 24.hu (2023. augusztus 12.) (Hozzáférés: 2023. augusztus 12.)
Források
[szerkesztés]- Dráva – Fiumi.com (olaszul)
