Duna-csatorna (Bécs)

Duna-csatorna
Donaukanal
A Duna-csatorna Bécs belvárosában (kilátás a Ring-toronyból a Schwedenplatz felé)
Közigazgatás
Országok	Ausztria
város	Bécs
Földrajzi adatok
Hossz	17,3 km
Forrás	Duna
é. sz. 48° 15′ 31″, k. h. 16° 22′ 10″48.2586, 16.3693
Torkolat	Duna
é. sz. 48° 09′ 56″, k. h. 16° 29′ 41″48.1657, 16.4946
Elhelyezkedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Duna-csatorna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Duna-csatorna (németül: Donaukanal) a Duna egyik jobb oldali mellékága, mely közvetlenül Bécs belvárosán át folyik.

Nyomvonala

Hossza 17,3 km. Északon nussdorfi zsilipnél, a 19. és 20. kerületek határán ágazik ki a Dunából, pontosabban az 1875-ben szabályozott és elárasztott új Duna-mederből. Délen az alberni kikötőnél, a 2. és 11. kerület határánál, a Praterspitz nevű szigetcsúcsnál torkollik vissza ugyanabba a Duna-ágba.

Bal (keleti) partján a bécsi Duna-szabályozáskor, 1875-ben egyesített nagy folyami sziget fekszik, melynek területén Bécs 20. kerülete (Brigittenau) és 2. kerülete (Leopoldstadt) osztozik. Jobb (nyugati) partján (északról délre haladva) a 19. (Döbling), 9. (Alsergrund), 1. (Innere Stadt), 3. (Landstraße) és 11. kerület (Simmering) fekszik.

Maga a vízfelület teljes egészében a bal parti (20. és 2.) kerületekhez tartozik, ezen kerületek határa a Duna-csatorna jobb rakpartján fut, itt érintkeznek a jobb parti kerületekkel (19., 9., 1., 3. és 11.).

Korábbi nevei

A folyamszabályozás előtt Wiener Wasser („Bécsi-víz”) vagy Wiener Arm („Bécsi-ág”) volt az elterjedt neve. A hivatalosan javasolt Kleine Donau („Kis-Duna”) elnevezés nem terjedt el.

Története

1720-as metszet Rossau (Roßau) városrészről (9. kerület)

1890-es fénykép a Ferenc József rakpartról, a Stephanie-hídtól felfelé

A középkorban a mai Duna-csatorna volt a Duna főága. Ennek délnyugati partján, egy magasabban fekvő, árvízbiztos magaslaton jött létre Bécs városa. A szabályozatlan Duna rendszeres árvizei következtében a folyómeder főága és mellékágai is állandóan módosultak, áthelyeződtek. Az 1700-as évek elejére a főág már Bécstől messze keleten feküdt, a belvároshoz közeli mellékágat „Bécsi-ágnak” vagy „Duna-csatornának” kezdték nevezni. Ennek első folyamszabályozási munkáit 1598–1600 között végezték.

Az 1830-as években a Bécsi Gázgyár (Gaswerk) és Freudenau kikötő közötti szakaszt kiegyenesítették, a régi, kanyargós mederszakasz ma is látható, „Mauthnerwasser” néven.

Az 1868–1875 között végzett bécsi Duna-szabályozás során a Duna-csatornát újra átépítették, legnagyobb mértékben a nussdorfi belépő zsilipműveket és az alberni torkolat környékét.

Hajózás

Az Urania épülete a Schwedenbrücke felől, előtérben városnéző hajó

A Duna-csatorna évszázadokon át a személy- és teherhajó-forgalom fontos ütőere volt, az akkori óváros közvetlen közelében fekvő kikötési, rakodási lehetőséggel. (Ezek emlékét őrzik „Lände” nevű közterületek). 1855-ben az akkori óváros peremén, a Wien-folyó Duna-csatornába torkollásánál épült fel az Első Duna-Gőzhajózási Társaság székháza, 1918-ig ez volt Európa legnagyobb folyamhajózási társasága.

A Duna-szabályozás befejezése (1875) után a korábbi kiépítési tervek elavultak, a teherhajó-forgalom számára az újonnan kiépített Duna-főmeder és az Új-Duna partjain kiépített Handelskai-on („Kereskedő-rakparton”) korszerű kikötők és raktárépületek létesültek. Ezek megközelítése a gyorsan terjedő városnegyedek felől közúton és vasúton már gazdaságosabb volt. A személyhajó-forgalom nagy része is áttevődött a Duna főmedrébe, csak kis része használta továbbra is a Duna-csatornát. 2010-ben a Belváros partján, a Schwedenplatzon megnyílt a Wien City hajóállomás, innen indulnak, a városnéző hajókon kívül, a Twin City Liner járatai Pozsonyba.

Hidak

• Joseph-Schemerl-Brücke (Nussdorf)
• A22 autópálya-hidak (Klosterneuburg csomópont)
• Heiligerstädterbrücke (B222 út hídja)
• Döblinger Steg (gyalogoshíd)
• Gürtelbrücke (B221 út hídja)
• Friedensbrücke
• Rossauer Brücke (1999-ig Roßauer Brücke)
• Augartenbrücke
• Salztorbrücke (1945-ig Stephaniebrücke)
• Marienbrücke
• Schwedenbrücke (1919-ig Ferdinandsbrücke)
• Aspernbrücke
• Franzensbrücke (B8 út hídja)
• Rotundenbrücke (1945-ig Sophienbrücke)
• Erdberger Steg (gyalogoshíd)
• Stadionbrücke (1945-ig Kaiser Josefs-Brücke)
• Erdberger Brücke (B221 út hídja)
• A23 autópálya hidak (Prater csomópont)
• Gaswerksteg (gyalogoshíd)
• Schrägseilbrücke (A4 autópálya hídja)
• B14 út hídja
• Freudenauer Hafenbrücke
• Winterhafenbrücke

Szabadidő, turizmus

Koncert a Schwedenplatzon (2012)

Áramlástani mérőcsatorna

2014-ben Brigittenau-nál a Duna-csatorna kezdetét és a Duna főmedrét összekötötték egy 30 m hosszú és 5 méter széles, betonszerkezetű vízcsatornával, melynek 3 méter lejtése van. Ennek vízáteresztő képessége 10 m³/s. A bécsi Talajkultúra Egyetem áramlástechnikai laboratóriuma végez itt méréseket és kísérleteket a folyóvizek viselkedésének vizsgálatára.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Duna-csatorna (Bécs) témájú médiaállományokat.

• Donaukanal - Zielgebiet der Stadtentwicklung. wien.gv.at/. [2021. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
• Bertrand Michael Buchmann, Harald Sterk, Rupert Schickl. Der Donaukanal. Geschichte – Planung – Ausführung, Beiträge zur Stadtforschung, Stadtentwicklung und Stadtgestaltung 14. Wien: Magistrat der Stadt Wien – Geschäftsgruppe Stadtentwicklung und Stadterneuerung (MA 19) (1984) 
• Ember Mária. Bécs. Panoráma Külföldi Városkalauzok. Budapest: Panoráma (1982). ISBN 963-243-245-2 
• Anthony Haywood, Marc Di Duca, Kerry Christiani. Lonely Planet Reiseführer Wien. Mairdumont (2017). ISBN 9783829745543 

Kapcsolódó szócikk

• Öreg-Duna, németül Alte Donau, a Duna főága Bécs térségében