Ugrás a tartalomhoz

Üvegházi szöcske

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Diestrammena asynamora szócikkből átirányítva)
Üvegházi szöcske
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Barlangi szöcskefélék (Rhaphidophoridae)
Nem: Diestrammena
Tudományos név
Diestrammena asynamora
(Adelung, 1902)
Szinonimák

Tachycines asynamora

Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Üvegházi szöcske témájú kategóriát.

Az üvegházi szöcske (Diestrammena asynamora) a barlangi szöcskék családjába tartozó, Kelet-Ázsiában őshonos, de invazív fajként mára kozmopolitává vált szöcskefaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

Az üvegházi szöcske testhossza mindkét nem esetében 13-19 mm, a nősténynél ehhez járul még a 11-12 mm-es tojócső. Háta feltűnően domború, púposnak látszó, testalkata vaskos. Alapszíne a világosszürkétől a sárgásbarnáig terjed, sötétbarna foltokkal. Lábai is - különösen a hátsó lábak - sötéten foltosak. Szárnya és hallószerve hiányzik. Lábai és csápjai is igen hosszúak, utóbbiak a testhossz négyszeresét is elérhetik. Középső lábainak végén két 2 mm-es tüske látható, az első lábakon csak egy. Hajlékony, szőrözött cercusai (potrohfüggelékei) mindkét nem esetében kb 10 mm-esek. A nőstény tojócsöve hosszú, vékony és csak kissé felhajló a végén.

Nem ad ki hangot.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

Magyarországon nem él hasonló faj.

Elterjedése

[szerkesztés]

Eredetileg Kelet-Ázsiából származik, de az áruszállítmányokkal mára az egész világon elterjedt.

Életmódja

[szerkesztés]

Őshazájában barlangokban él. Európában csak fűtött, nedves épületekben marad életben, pl. üvegházakban, kertészetekben, állatkertekben, arborétumokban. A szabadban még nem észlelték. Mindenevő, növényekkel és elpusztult rovarokkal, csigákkal egyaránt táplálkozik.

Az imágók és a lárvák egész évben megfigyelhetők. A nőstények a talajba rakják petéiket (egy példány akár 900-at is élete folyamán). A növények kereskedelmével terjed, petéi azok földlabdájában rejtőznek. Három-négy hónap múlva kelnek ki a lárvák, amelyek tízszer vedlenek, míg imágóvá fejlődnek.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]