Bókoló fogasír

Bókoló fogasír
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Rosidae Csoport: Core eudicots Csoport: Eurosids II Rend: Keresztesvirágúak (Brassicales) Család: Káposztafélék (Brassicaceae) Nemzetség- csoport: Cardamineae Nemzetség: Cardamine Faj: C. enneaphyllos
Tudományos név
Cardamine enneaphyllos (L.) Crantz
Szinonimák
Cardamine enneaphylla Dentaria enneaphyllos Dentaria enneaphylla
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Bókoló fogasír témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Bókoló fogasír témájú médiaállományokat és Bókoló fogasír témájú kategóriát.

A bókoló fogasír (Cardamine enneaphyllos) a kétszikűek (Magnoliopsida) közé tartozó káposztafélék (Brassicaceae) családjának egyik faja.

Elterjedése

Szubtrópusi és mérsékelt éghajlaton egyaránt elterjedt. Magyarországon kiváltképp a Dunántúlon nő.

Élőhelye

Évelő növény. Elsősorban a hűvös hegyi klímát kedveli, a legjobban a nyirkos erdőkben bükkösökben, mély völgyekben nő. Magyarországon őshonos.

Megjelenése

Vaskos, húsos, bütykös gyöktörzse, vízszintesen kúszik, rajta húsos pikkelylevelek nőnek.

A szárlevelek gallérszerűen állnak a száron. Levelei többszörösen összetettek (három levele hármasan), ezért régen kilenclevelű foggyökérnek is hívták. A levélkék lándzsásak, a szélük durván fogas, erezetük élre futó szárnyas.

A nevét adó, bókoló virágai (5–12 db) sárgásfehérek, négyszirmúak. Porzói ugyanolyan hosszúak, mint a párta. Termése csőrös becő.

Elsősorban vegetatívan, tarackjáról terjed. Április–májusban virágzik.

Felhasználása

Sok C-vitamint tartalmaz, ezért a tüdővész, a skorbut és a fogínysorvadás gyógyítására használták (a fogas-ír másik jelentése: a fogra ír).

Források

• TERRA Alapítvány: Dentaria enneaphyllos L.
• D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 18.
• növénykatalógus: Bókoló fogasír (Dentaria enneaphyllos)