Ugrás a tartalomhoz

Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár (Zalaegerszeg)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Deák Ferenc Megyei Könyvtár szócikkből átirányítva)
Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Zalaegerszeg
Korábbi nevek: Zalaegerszegi körzeti könyvtár
TelepülésZalaegerszeg
Cím8900 Zalaegerszeg, Deák Ferenc tér 6.
Építési adatok
Megnyitás1967
Hasznosítása
Felhasználási területkönyvtár
Elhelyezkedése
Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Zalaegerszeg (Zala vármegye)
Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Zalaegerszeg
Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Zalaegerszeg
Pozíció Zala vármegye térképén
é. sz. 46° 50′ 44″, k. h. 16° 50′ 41″46.845621°N 16.844826°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 44″, k. h. 16° 50′ 41″46.845621°N 16.844826°E
Térkép
SablonWikidataSegítség

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Zala megye legnagyobb közkönyvtára. A könyvtár dokumentumainak száma megközelíti a negyedmilliót. Szolgáltatásaival – felnőtt- és gyermek olvasószolgálat, zenei gyűjtemény, helyismereti gyűjtemény, Nádas Péter-gyűjtemény, és megyei szolgáltatások – mind Zalaegerszeg városa, mind pedig Zala megye lakossága számára biztosítja az információhoz való hozzáférést.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Zalaegerszegen a régi vármegyeháza előtt áll Deák Ferenc szobra. A nagy politikus itt kezdte közéleti pályafutását; ennek emlékére emelte a szobrot a vármegye közönsége 1879-ben , halála után három esztendővel, s 109 évvel később róla nevezték el a megye legnagyobb közkönyvtárát is.

Története

[szerkesztés]

Zala megyében először a XIX. század első felében próbálkoztak közkönyvtár alapításával, Skublics Károly földbirtokos adományára támaszkodva. Ez a gyűjtemény ma a Zala Megyei Levéltárban található. Az intézmény jogelődjét, a zalaegerszegi körzeti könyvtárat 1950-ben hozták létre, és 1952-től működik megyei könyvtárként. Az 1967-ben emelt épületet amely a tér nyugati oldalán áll, elválasztva egymástól az árnyas ligetet és a nyüzsgő piacteret. 1992-95 között felújították és átalakították, hogy harmonikusan illeszkedjen a történelmi környezetbe. A rekonstrukciónak köszönhetően a kötészetet kivéve minden szolgáltatás egy helyen, az épület falai között vehető igénybe. Zala megye önkormányzatai 1992-ben szerződést kötöttek, amelyben a megyei könyvtárat hálózati központtá jelölték ki, és legfontosabb feladatául a megye minden lakosa számára nyújtandó, általános felsőfokú könyvtári szolgáltatások biztosítását szabták meg. A kialakult gyakorlat szerint ezek közvetlenül, vagy más könyvtáron keresztül, könyvtárközi együttműködés keretében vehetők igénybe.

Szolgáltatások

[szerkesztés]

A könyvtár ma mintegy 250 ezer dokumentummal áll az olvasók rendelkezésére. Az állomány döntő többségét a könyvek teszik ki, melyben a nagy értékű muzeális példányok éppúgy megtalálhatók, mint a fontos helyismereti kiadványok, vagy a legújabb közgazdasági szakirodalom. A könyvek mellett a legfrissebb tájékozódást a napi és hetilapok, folyóiratok kínálják, melyekből több mint 300 félét vehetnek kézbe olvasóink. A fontosabbakat évekig őrzik, illetve bekötve archiválják. Zenei gyűjteményben mintegy 5000 db hagyományos lemez, 1300 CD-lemez és 1500 videofilm várja az érdeklődőket. A vak és gyengénlátó olvasók számára speciális hangoskönyveket biztosít a könyvtár, a legújabb technikák iránt érdeklődők CD-ROM illetve online adatbázisokat vehetnek igénybe.

Helyben minden dokumentum és információs adatbázis használható, csupán az állományvédelmi korlátozásokat kell betartani. A beiratkozott olvasók és az alkalmi látogatók a felnőtt és a gyermek olvasószolgálathoz fordulhatnak igényeikkel; mindkét szolgálati helyen használhatják a számítógépes katalógust és a teljes állományból kölcsönözhetnek. Kölcsönözni a védett állomány és az időszaki kiadványok kivételével szinte minden dokumentumot lehet.

Források

[szerkesztés]