Ugrás a tartalomhoz

Dávid polocki fejedelem

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(David polocki fejedelem szócikkből átirányítva)
David Vszeszlavics

Polock fejedelme
Uralkodási ideje
1101 1127
11281129
ElődjeVszeszláv Brjacsiszlavics
UtódjaRogvolod Vszeszlavics
Életrajzi adatok
UralkodóházRurik-dinasztia
Született10471057 között
Elhunyt1129 után
ÉdesapjaVszeszláv Brjacsiszlavics
Testvére(i)
GyermekeiBrjacsiszláv
A Wikimédia Commons tartalmaz David Vszeszlavics témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Vszeszláv fejedelem és két fia átkel a Dnyeperen (Radziwill-kódex)

David Vszeszlavics (oroszul Давы́д Всесла́вич; 1047 és 1057 között – 1129 után) Polock fejedelme 1101-től 1127-ig, és 1128-tól 1129-ig.

Élete

[szerkesztés]

David apja Vszeszláv polocki fejedelem volt, anyja neve nem ismert. Pontos születési ideje ismeretlen, de 1067-ben apja magával vitte a kijevi nagyfejedelemmel való tárgyalásra. A történészek többsége szerint Vszeszláv hat fia közül ő volt a legidősebb, de van olyan vélemény is miszerint harmadik fiú volt.

Közvetett bizonyítékok alapján feltehető, hogy mielőtt 1101-ben Vszeszláv meghalt és birtokait szétosztotta fiai között, David kapta a fejedelemség központját, Polockot. Fia, Brjacsiszláv a kijevi nagyfejedelem, Msztyiszláv lányát vette feleségül, vagyis nem lehetett föld nélküli vagy jelentéktelen herceg. 1103-ban ő vezette a polocki sereget, amely segítette a kijevieket a kunok ellen. 1104-ben szinten a kijeviekhez csatlakozott, akik saját öccsét, Glebet ostromolták Minszkben. 1106-ban fivéreivel együtt a pogány lettek (zemgalok) ellen vezetett sikertelen hadjáratot.

1127-ben Msztyiszláv kijevi nagyfejedelem Polockra támadt és több várost elfoglalt. A polocki népgyűlés elűzte Davidot és helyére fivérét, Rogvolodot tette meg fejedelemnek. Msztyiszláv ekkor hazatért, de a következő év elején Rogvolod meghalt és David újra elfoglalta a fejedelmi széket. A nagyfejedelem 1129-ben újabb hadjáratot indított, elfogta Davidot, családját és összes életben levő fivéreit és fogságba vetette őket. Még ugyanebben az évben száműzte őket Konstantinápolyba és a krónikák többé nem említik Davidot.

Családja

[szerkesztés]

David Vszeszlavics feleségének neve nem ismert, egy fia született:

  • Brjacsiszláv, izjaszlavli részfejedelem

Források

[szerkesztés]
  • ПСРЛ, т. 2. Ипатьевская летопись. Фототип. изд. 1908 г. – М., 1962. – XVI 938 стб. – 87 с IVc.
  • Алексеев Л. В. Полоцкая земля // Древнерусские княжества X – XIII вв. – М., 1975. – С.202-239
  • Данилович В. Е. Очерк истории Полоцкой земли до конца XIV столетия. – К., 1896. – 731 с.
  • Очерки истории СССР. Период феодализма IX – XV вв. 4.2. (XIV – XV вв.). Под ред. Б. Д. Грекова, Л. В. Черепнина, В. Т. Пашуто. – М., 1953. – 811 с.
  • Рапов О. М. Княжеские владения на Руси вХ первой половине XIII в. – М., 1977. – 261 с.
  • Baumgarten N. Généalogies et mariages occidentaux des Rurikides Russes du Xе au XIIIе siècle /Orientalia Christiana. – Roma. 1927. – N35. – 95p.
  • Рыжов К. Все монархи мира. Россия. – М.: Вече, 1998. – стр.225.
  • Войтович Л. Князівські династії Східної Європи (кінець IX – початок XVI ст.): склад, суспільна і політична роль. Історико-генеалогічне дослідження. – Львів: Інститут українознавства ім. І.Крип’якевича, 2000. – 649 с. – ISBN 966-02-1683-1 (укр.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Давыд Всеславич című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.