A Pacific Southwest Airlines 1771-es járatának katasztrófája
Pacific Southwest Airlines 1771-es járat | |
Adatok | |
Dátum | 1987. december 7. |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Helyszín | Egyesült Államok, San Luis Obispo megye, Kalifornia, Cayucos közelében közelében |
Ok | repülőgépeltérítés |
Indulási állomás | Los Angeles-i nemzetközi repülőtér |
Célállomás | San Franciscó-i nemzetközi repülőtér |
Halottak | 43 |
Sebesültek | 0 |
Túlélők | 0 |
Repülőgép | |
Repülőgép | British Aerospace 146-200A |
Üzemeltető | Pacific Southwest Airlines |
Lajstromjel | N350PS |
Elnevezés | The Smile of Stockton |
Utasok | 38[1] |
Személyzet | 5 |
Térkép | |
é. sz. 35° 31′ 20″, ny. h. 120° 51′ 25″35.522222°N 120.856944°WKoordináták: é. sz. 35° 31′ 20″, ny. h. 120° 51′ 25″35.522222°N 120.856944°W | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pacific Southwest Airlines 1771-es járat témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Pacific Southwest Airlines 1771-es járata egy menetrend szerinti járat volt az Egyesült Államok nyugati partvidékén, a kaliforniai Los Angelesből San Franciscóba tartott a tragédia idején. A British Aerospace 146-200A típusú, N350PS lajstromjelű gép 1987. december 7-én San Luis Obispo megyében, Cayucos közelében zuhant le,[2][3] miután egy utas eltérítette.
A gépen tartózkodó mind a 43 utas és a személyzet elhunyt, közülük ötöt – köztük a két pilótát – feltehetően a gép lezuhanása előtt lelőttek. Az elkövető, David Burke, a Pacific Southwest Airlines anyavállalatának, az USAir-nek egy korábbi elégedetlen alkalmazottja volt.[4] 1964-ben a Pacific Air Lines 773-as járatának hasonló balesete után a baleset volt a második legsúlyosabb tömeggyilkosság a modern kaliforniai történelemben.
Az incidens
[szerkesztés]Az USAir, amely nem sokkal korábban vásárolta meg a Pacific Southwest Airlinest (PSA), felmondott David A. Burke jegyértékesítőnek,[5] mert 69 dollárt lopott a fedélzeti koktélok bevételéből; emellett azzal is gyanúsították, hogy részt vett egy kábítószer-kereskedő hálózatban.[6] Miután találkozott Ray Thomsonnal, a főnökével, és sikertelenül próbálta elérni, hogy visszahelyezzék, Burke jegyet vásárolt a PSA 1771-es járatára, amely naponta közlekedik a Los Angeles-i nemzetközi repülőtérről (LAX) a San Franciscó-i nemzetközi repülőtérre (SFO). Thomson is utas volt a járaton, amellyel rendszeresen utazott naponta a munkahelyéről, az LAX repülőtérről a San Francisco Bay Area-i otthonába. Az 1771-es járat 15:31-kor indult a Los Angeles-i repülőtérről, és a tervek szerint 16:43-kor érkezett volna meg San Franciscóba.[7]
Az USAir alkalmazotti igazolványát használva, amelyet még nem adott le, Burke egy Smith & Wesson 29-es modellű 44-es Magnum revolverrel felfegyverkezve (amelyet egy munkatársától kért kölcsön) meg tudta kerülni a szokásos utasbiztonsági ellenőrzőpontot a repülőtéren. A zárt személyzeti ajtón keresztül jutott be a repülőgépbe a zár fölé karcolt belépési kód segítségével, amint arról a két halott utas családját képviselő egyik ügyvéd beszámolt. Miután felszállt a gépre, Burke egy üzenetet írt egy repülőtáskára, de hogy átadta-e az üzenetet Thomsonnak, hogy elolvassa, mielőtt lelőtte volna, nem tudni. Az üzenetben ez állt:
Szia, Ray. Szerintem elég ironikus, hogy így végezzük. Kértem egy kis engedékenységet a családom miatt. Emlékszel? Nos, én nem kaptam, és te sem fogsz kapni.
Miközben a repülőgép, egy négyhajtóműves British Aerospace BAe 146-200-as, 22 000 láb (6700 m) magasságban repült a közép-kaliforniai partok felett, a pilótafülke hangrögzítője (CVR) rögzítette, hogy valaki bemegy a mosdóba, majd elhagyja azt. Az események pontos sorrendje továbbra sem tisztázott, de a balesetre összpontosító Mayday-epizód azt sugallja, hogy Burke volt az, aki belépett a mosdóba, hogy diszkréten előhúzza a revolverét, esetleg megtöltötte, és időt adott Thomson számára, hogy elolvassa az üzenetét, mielőtt megölte volna. A 44 esztendős Gregg Lindamood kapitány és a 48 esztendős James Nunn első tiszt éppen a légiforgalmi irányítást kérdezték a turbulenciáról, amikor a CVR két lövés hangját rögzítette a kabinban.
A legvalószínűbb elméletet a történtekre vonatkozóan a CVR-en hallható lövések mintázatából és hangerejéből vezették le.[11] A Mayday-epizód szerint Burke valószínűleg először kétszer lőtt rá Thomsonra. Thomson saját ülését soha nem találták meg, de egy olyan ülés részéből, amelyet a sorozatszám alapján közvetlenül Thomson ülése mögött azonosítottak, és amelyre nem vettek jegyet, ezért feltehetően üres volt, két golyó ütötte lyukat találtak. Mivel Burke különösen erős revolvert használt, a nyomozók arra a következtetésre jutottak, hogy a golyók áthatolhattak Thomson testén, az ülésén, majd a mögötte lévő ülésen is. Nunn első tiszt azonnal jelentette a légiirányításnak, hogy lövés dördült el, de a legénységtől nem érkezett további adás.
A CVR ezután rögzítette a pilótafülke ajtajának kinyílását, és azt, hogy Deborah Neil légiutas-kísérő azt mondta a pilótafülke személyzetének: "Problémánk van!", amire Lindamood kapitány azt válaszolta: "Mi a probléma?". Egy lövés hallatszott, amikor Burke lelőtte Neilt, és bejelentette: "Én vagyok a probléma".[12] Ezután még két lövést adott le. Valószínűleg Lindamoodot és Nunnt is meglőtte egyszer-egyszer, amivel, ha nem is egyenesen megölte, de cselekvésképtelenné tette őket. Néhány másodperccel később a CVR egyre erősödő szélvédőzajt rögzített, ahogy a repülőgép lefelé dől és gyorsul. A repülési adatrögzítő maradványai arra utaltak, hogy Burke előrenyomta a szarvkormányt zuhanórepülésbe, vagy hogy az egyik lelőtt pilóta rácsúszott a szarvkormányra.
Egy utolsó lövés hallatszott, amelyet nem sokkal később hirtelen csend követett. Valószínűleg Burke megölte Douglas Arthurt, a PSA Los Angeles-i főpilótáját, aki szintén a fedélzeten volt utasként, és aki talán megpróbált a pilótafülkébe jutni, hogy megmentse a gépet. Felmerült az a feltételezés, hogy Burke saját magát lőtte le, bár ez valószínűtlennek tűnik, mert Burke ujjhegyének egy darabja a ravaszba fúródott, amikor a nyomozók megtalálták a revolvert.[13] Ez arra utalt, hogy életben volt, és a becsapódás pillanatáig a kezében tartotta a fegyvert. 16:16-kor a repülőgép egy marhatelep domboldalába csapódott a Santa Lucia-hegységben, Paso Robles és Cayucos között.[14] A becslések szerint a gép a hangsebességnél valamivel gyorsabban, mintegy 1240 km/h sebességgel zuhant le, és apró darabjaira hullott.[15] Az edzett acélból készült feketedoboz adatrögzítő tokjának deformációja alapján a repülőgép a gravitációs erő (G-erő) 5000-szeresének megfelelő lassulást élt át a földbe csapódáskor. A repülőgép 70°-os szögben haladt dél felé, és egy sziklás hegyoldalnak csapódott, ahol egy kevesebb mint 0,6 méter mély és 1,2 méter széles krátert hagyott maga után.
Miután a CBS News helikoptere Zoey Tur vezetésével megtalálta a baleset helyszínét, a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Hivatal nyomozóihoz csatlakozott a Szövetségi Nyomozó Iroda is. Miután két napig kutattak a repülőgép maradványai között, megtalálták egy kézifegyver darabjait, amely hat töltényhüvelyt tartalmazott, valamint a légzsákon lévő, Burke által írt feljegyzést, amely arra utalt, hogy ő lehetett a felelős a balesetért. Az FBI nyomozóinak sikerült ujjlenyomatot venniük a revolver ravaszvédőjébe ragadt ujjdarabkáról, amely egyértelműen azonosította Burke-öt, aki a repülőgép lezuhanásakor a fegyvert tartotta a kezében. A baleset helyszínén feltárt bizonyítékokon kívül más tényezők is felszínre kerültek. Burke munkatársa elismerte, hogy kölcsönadta neki a fegyvert, és Burke búcsúüzenetet is hagyott a barátnője üzenetrögzítőjén.[16]
David A. Burke
[szerkesztés]David Augustus Burke (1952. május 18. – 1987. december 7.) az Egyesült Királyságban élő jamaicai szülők gyermekeként született. Burke később szüleivel együtt az Egyesült Államokba emigrált. Korábban a New York állambeli Rochesterben az USAir légitársaságnál dolgozott, ahol gyanúsítottja volt egy kábítószer-csempészhálózatnak, amely kokaint szállított Jamaikából Rochesterbe a légitársaságon keresztül. Hivatalosan sosem emeltek vádat ellene, de állítólag Los Angelesbe költözött, hogy elkerülje a jövőbeni gyanúsításokat.[16] Néhány korábbi barátnője, szomszédja és a bűnüldöző szervek tisztviselői erőszakos emberként jellemezték őt az 1771-es járat eseményei előtt.[17] Hét gyermeke született, de sosem nősült meg.
Az eset következményei
[szerkesztés]A baleset után számos szövetségi törvényt fogadtak el, köztük azt, amely előírta, hogy a légitársaságok és repülőterek alkalmazottainak minden igazolványát azonnal le kell foglalni, miután az alkalmazottnak felmondtak a légitársaság vagy a repülőtéren betöltött pozíciójában.[18] Egy olyan irányelvet is bevezettek, amely előírta, hogy a légitársaságok teljes repülőszemélyzetére és a repülőterek alkalmazottaira ugyanazokat a biztonsági intézkedéseket kell alkalmazni, mint a légitársaságok utasaira.[19]
A balesetben meghalt a Chevron USA elnöke, James Sylla, valamint a vállalat három közkapcsolati vezetője.[20] Szintén elhunyt a Pacific Bell három tisztviselője, ami számos nagyvállalatot arra késztetett, hogy olyan szabályzatot hozzon létre, amely megtiltja, hogy több vezető egyazon járaton utazzon.[21]
A Los Osos Valley Memorial Park "Garden of Hope" részében egy gránit és bronz emléktábla állít emléket az 1771-es járat 42 áldozatának, és az utasok és a személyzet több tagja is ebben a temetőben van eltemetve.[22]
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Pacific Southwest Airlines Flight 1771 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ ASN Aircraft accident British Aerospace BAe-146-200 N350PS Paso Robles, CA. Aviation-safety.net. (Hozzáférés: 2012. december 19.)
- ↑ The Spokesman-Review - Google Hírek Archívumkereső. news.google.com. (Hozzáférés: 2021. május 9.)
- ↑ Lodi News-Sentinel - Google Hírek Archívumkereső. news.google.com. (Hozzáférés: 2021. május 9.)
- ↑ The Spokesman-Review - Google Hírek Archívumkereső. news.google.com. (Hozzáférés: 2021. május 9.)
- ↑ Facebook; Show more sharing: From the Archives: Crash of a Pacific Southwest Airlines jetliner centers on fired employee (amerikai angol nyelven). Los Angeles Times, 1987. december 9. (Hozzáférés: 2021. május 9.)
- ↑ Cummings, Judith. „Kin of Suspect Defiant and Contrite”, The New York Times, 1987. december 11. (Hozzáférés: 2021. május 9.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Pollack, Andrew. „California Plane Crash Kills 44; Gunshots Are Reported in Cabin”, The New York Times, 1987. december 8. (Hozzáférés: 2021. május 9.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ "Note of doom found in PSA jet wreckage; message apparently written by fired USAir employee supports FBI's theory of vengeance," Los Angeles Times, December 11, 1987
- ↑ PSA Gunman's Note Told Boss He Was About to Die: Message Written on Paper Bag. Los Angeles Times, 1987. december 10. (Hozzáférés: 2021. május 9.)
- ↑ FBI Confirms Note In Plane Wreckage Was From Fired Worker. Ap News, 1987. december 12. (Hozzáférés: 2021. május 9.)
- ↑ 6 Shots Fired on Jet Before Crash, FBI Says; Cockpit Recorder Provides Clearer Picture of Final Moments - The Washington Post | HighBeam Research. web.archive.org, 2017. december 7. [2017. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 9.)
- ↑ Wrigley, Sylvia: I am the problem: PSA flight 1771 (brit angol nyelven). Fear of Landing, 2020. november 13. (Hozzáférés: 2021. május 9.)
- ↑ FBI Releases Note Written by Burke to Boss. AP NEWS. (Hozzáférés: 2021. május 9.)
- ↑ Magnuson, Ed. „David Burke's Deadly Revenge”, Time, 2001. június 24.. [2020. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. május 9.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Murder on Board PSA Flight 1771 – Forensic Tales (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. május 9.)
- ↑ a b PSA Flight 1771. www.check-six.com. (Hozzáférés: 2021. május 9.)
- ↑ JET CRASH SUSPECT HAD VIOLENT SIDE - Chicago Tribune. web.archive.org, 2018. október 4. [2018. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 9.)
- ↑ Katrina Pescador – Alan Renga – Pamela Gay: San Diego International Airport, Lindbergh Field. 2012. ISBN 978-0-7385-8908-4 Hozzáférés: 2021. május 9.
- ↑ Facebook; Show more sharing: PSA Crash Liability Case May Hinge on Airport Security (amerikai angol nyelven). Los Angeles Times, 1989. június 5. (Hozzáférés: 2021. május 9.)
- ↑ Fisher, Lawrence M.. „4 Chevron Officials Died in Air Crash”, The New York Times, 1987. december 9. (Hozzáférés: 2021. május 9.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Lapidos, Juliet: Poland's leading political figures died in a plane crash over the weekend. Could that happen here? (angol nyelven). Slate Magazine, 2010. április 13. (Hozzáférés: 2021. május 9.)
- ↑ Geocaching: Geocaching - The Official Global GPS Cache Hunt Site (angol nyelven). www.geocaching.com. (Hozzáférés: 2021. május 9.)