Alburnus albidus

Déli küsz
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Pontyszerűek (Ostariophysi);
Rend:	Pontyalakúak (Cypriniformes);
Öregcsalád:	Cyprinoidea;
Család:	Pontyfélék (Cyprinidae);
Alcsalád:	Alburninae;
Nem:	Küsz (Alburnus); Rafinesque, 1820
Faj:	A. albidus;
Tudományos név
	Alburnus albidus; (Costa, 1838)
Szinonimák
	Alburnus alburnus albidus (Costa, 1838); Leuciscus albidus Costa, 1838; Leuciscus cordilla Valenciennes, 1844; Leuciscus vulturius Costa, 1838;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Déli küsz témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Déli küsz témájú kategóriát.

A Déli küsz (Alburnus albidus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Az (A. a. albidus) alfaj Dél-Olaszországban, síkságok csekély áramlású állóvizeiben, valamint magas oxigéntartalmú hegyi patakokban él.^[1] Az (A. a. alborella) alfaj Észak-Olaszországban a Pótól az Isonzóig, valamint Dalmáciában és Albániában honos. A déli küsz harmadik alfaja az (A. a. belvica) pedig kizárólag a Preszpa-tóban fordul elő.

A legnagyobb példányok elérik a 11 centiméteres hosszúságot. 42-51 közepesen nagy pikkelye van az oldalvonala mentén.

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8
Alburnus albidus (Costa, 1838) FishBase
Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.