Ugrás a tartalomhoz

Szürkés pohárgomba

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Cyathus olla szócikkből átirányítva)
Szürkés pohárgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Nidulariaceae
Nemzetség: Cyathus
Tudományos név
Cyathus olla
(Batsch) Pers. (1801)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szürkés pohárgomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szürkés pohárgomba témájú médiaállományokat és Szürkés pohárgomba témájú kategóriát.

A szürkés pohárgomba (Cyathus olla) a fészekgombafélék családjába tartozó, az egész világon elterjedt, korhadó növényi maradványokon élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A szürkés pohárgomba termőteste 0,8-1,5 cm magas és 0,6-1 cm széles, fiatalon fordított csonkakúp alakú, de teteje hamar felnyílik és pohár- vagy serlegszerű lesz. A pohár (perídium) külső felszíne finoman molyhos-szőrös, barnás vagy szürkés színű. A belső felszín sima, fényes, ezüstösszürke vagy feketés színű. Széle gyakran hullámos, néha kissé visszahajlik.

Az eleinte a száját takaró krém-barnássárga-barna színű hártya idővel felszakad és láthatóvá válnak a pohár alján lévő 4-5 (de akár 10 is lehet) lencseszerű, spórákat tartalmazó képződmények, az ún. peridiolák. A peridiola 3-4 mm széles, lencse alakú, színe szürke, szürkésbarna, idővel feketésre sötétedik és vékony fehér szállal csatlakozik a pohár aljához.

Húsa vékony, szívós. Szaga és íze nem jellegzetes.

A spórák terjedéséhez esőre van szükség. Az esőcseppek becsapódásakor a vékony rögzítő szál elszakad és a peridiola kilökődik a pohárból. A földön később felszakad és a spórák kiszabadulnak.

Spórapora fehér. Spórája elliptikus, sima, vékony falú, mérete 9-12 x 5,5-7 µm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A csíkos pohárgombával, esetleg a sárga tégelygombával téveszthető össze.

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Kozmopolita faj, az Antarktiszon kívül minden kontinensen megtalálható. Magyarországon nem gyakori.

Korhadó növényi maradványokon, többnyire fán él; a talajon növő példányok is általában a talajban lévő famaradványokhoz kapcsolódnak. Júliustól novemberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]