Mogyoróormányos
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ''Curculio nucum'' Carl von Linné, 1758[3] | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mogyoróormányos témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mogyoróormányos témájú médiaállományokat és Mogyoróormányos témájú kategóriát. |
A mogyoróormányos (Curculio nucum) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe, a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a Ormányosbogár-félék (Curculionidae) családjába tartozó faj.
Népies elnevezései: mogyorózsuzsok, dió eszelénye, közönséges makkony, mogyorófúró bogár, mogyoróbogár.[5]
Elterjedése
[szerkesztés]Ausztria, Belorusszia, Belgium, Dánia, Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Írország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Moldova, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Svájc, Svédország.[6]
Előfordulása
[szerkesztés]Mogyoróbokrok közelében, erdőkben, kertekben él.[7]
Megjelenése
[szerkesztés]Lárvája
[szerkesztés]A mogyoróérés kezdetére éri el teljes, 6-8 mm-es hosszúságát. A test enyhén görbült, ráncos, színe csontfehér, a fej sárgásbarna.[8] Lábatlan, fejtokja kemény.[9]
Imágója
[szerkesztés]
Testhossza 6-9 mm,[10] a teljes testhossz majdnem 2 cm,[8] melyből a rendkívül hosszú, jellegzetes, hajlott, vékony ormány a hímnél hosszabb, mint a fej és az előtor együttvéve, a nősténynél pedig a testtel körülbelül azonos hosszúságú.[11] A fej ormányszerűen megnyúlt, a végén helyezkednek el a rágók. Csápja sűrűn szőrözött, a csápnyélen túl megtörik (úgynevezett térdes csáp), az ormány tövéből ered és az ormány oldalán található barázdába behúzhatóak. Utolsó három-négy íze bunkószerűen megvastagodott.[9][12] Lába erős, karma tövig hasított.[13] Négy lábfejíze van.[12] Színe világosbarna, a nyakpajzsán és szárnyfedőin elmosódott világosabb foltokkal.[5] A szárnyfedőin a varrat mentén felálló szőrtaraj van.[14]
Életmódja
[szerkesztés]
Az imágók májusban kezdenek rajzani, gyümölcsfákon 1-3 hétig táplálkoznak, majd a párzást követően a mogyoróbokrok terméseibe lyukat fúrnak és belehelyezik a petéiket. A lárvák a teljes kifejlődés után kirágva a mogyorót a földre esnek, majd 20-50 cm-es mélységben, a talajba fúrva, maguk építette földgubóban bebábozódva, nyugalmi állapotban vészelik át a telet.[15] A lárva populáció kb. 1/3-a tavasszal nem alakul át, hanem 1-2 évig nyugalomban marad.[5] Egy nemzedékes faj. A felnőttek körülbelül 3 hónapig élnek.[16]
Szaporodása
[szerkesztés]
A júniusi párzás után a nőstény a fejlődésben lévő mogyoróterméseket keresi fel, ormányával 0,5-5 mm-es lyukat fúr a még lágy termésbe, majd a mogyoró tejes bélrészébe általában egy petét helyez el, ritkán kettőt, vagy hármat. A szúrás helye a termés növekedésével szinte teljesen eltűnik. Általában 25-30 petét rak egyetlen nőstény. A lárvává fejlődés 8-10 napig tart, majd 30-50 napi táplálkozás szükséges a teljes kifejlődésig. Ennyi idő alatt a mogyoróban fejlődő mogyoróbelet szinte teljesen el is fogyasztja. Ezután erős rágójával kb. 2 mm nagyságú lyukat rágva jut ki, majd a talajban bebábozódik, ott alakul át bogárrá.[5][17]
Tápnövénye
[szerkesztés]A lárváknak a mogyoró, az imágók almán, körtén, cseresznyén, szilván, japánbirsen, mirabolánon, kőrisen, égeren táplálkoznak.[5]
Kártétele
[szerkesztés]
A mogyoró termésének legjelentősebb kártevője.[18] A lárvák mogyorókban okozott kártétele olyan jelentős lehet, hogy a termés akár 70%-át is elpusztíthatják.[8] De nem csak a lárvák, hanem az imágók is jelentős károkat okozhatnak. A gyümölcsfák virágainak, kocsányainak, friss hajtásainak és termésének rágásával utat nyitnak a monília penészgombáknak, melyek csapadékos körülmények között akár teljes terméspusztulást is okozhatnak,[15] bár ez meglehetősen ritka.[19]
Megelőzés
[szerkesztés]A rajzás nyomon követéséhez fénycsapda, kopogtatóernyő, sátorizolátor használható.
Lehet gyéríteni a kártevők számát, ha a mogyorót korán, közvetlenül a beérés után, szüretelik. Ilyenkor a kukacok nagy része még a gyümölcsökben van. A következő évi kártevő mennyiség jelentősen lecsökkenthető, ha szüret után a megfúrt szemeket kiválogatva, azokat megsemmisítik, vagy a termést pár napra vízbe teszik, ekkor a megfulladt kukacok az edény alján összegyűlnek.[5]
Különösen nagy gazdaságokban ajánlott korán keményedő héjú fajtákat telepíteni (pl. Hallei óriás, Barcelonai), aminek a héját az imágók már nem tudják megfúrni.[20]
Mogyoró ültetvények telepítésénél figyelembe kell venni a környezetet is. Mivel a mogyoróormányos a tölgy- és bükkmakkban is megél, ha ilyen erdő is van a környéken, nem ajánlott a telepítés.[21]
Védekezés ellene
[szerkesztés]A lárvák a mogyorótermések belsejében olyan védett helyen vannak, hogy bennük kárt tenni anélkül, hogy a mogyoró termésében is ne tennénk kárt, nem lehet. Egyedül csak az imágók ellen lehet védekezni. Mivel az imágó rajzás 4-6 hétig is elhúzódhat, ezért hosszabb időn át, többszöri beavatkozással kell a számukat csökkenteni. Már háromszori védekezés is 5-10% alá szoríthatja a fertőzött termések számát.[22]
Kiskertekben a legolcsóbb és talán leghatékonyabb védekezés a hajnalban ponyvára, vagy nylonra lerázott és összegyűjtött bogarak, de ez is csak akkor hatásos, ha többször ismétlik, hiszen a rajzás akár két hónapig (május-június) is eltarthat. Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy az imágók nem csak a mogyoróbokrokon, hanem a csonthéjas termésű gyümölcsfákon is megtalálhatóak. Az összegyűjtés ezekre a területekre is ki kell, hogy terjedjen.[8]
Egyes megfigyelések szerint, 0,3 kg kenőszappan és 0,3 l denaturált szesz keverék (10 l permetlére vonatkoztatva) eredményesen visszaszoríthatja e kártevőket.[20]
Nagy ipari ültetvényeken erős toxicitású és hosszú hatású készítményeket (metidation, karbaril, piretroid stb.) alkalmaznak.[15][23]
Képgaléria
[szerkesztés] |
 |
 |
 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Curculio nucum Linnaeus, 1758. inpn.mnhn.fr. (Hozzáférés: 2017. szeptember 22.)
- ↑ Taxonomy - Curculio nucum (Nut weevil). uniprot.org. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
- ↑ Curculio nucum Linnaeus, 1758. invasive.org. (Hozzáférés: 2017. szeptember 22.)
- ↑ Curculio (Curculio) nucum Linnaeus, 1758. fauna-eu.org. (Hozzáférés: 2017. szeptember 23.)
- ↑ a b c d e f Kertészeti kártevők. Dr. Balás Géza, Dr. Sáringer Gyula. Budapest: Akadémia Kiadó. 1984. 532. o. ISBN 963 05 3577 7
- ↑ Curculio nucum. zipcodezoo.com. [2017. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 25.)
- ↑ Rovarok és pókok. George C. McGavin. Budapest: Panemex Kft. és Grafo Kft. 2005. 116. o. ISBN 963 9491 446
- ↑ a b c d Hasznos és káros rovarok a kertben. Bodor János, Gallyas Csaba. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1995. 124. o. ISBN 963 230 367 9
- ↑ a b Rovarok - Pókok és más szárazföldi ízeltlábúak. George C. McGavin. Budapest: Panemex Kft. és Grafo Kft. 2000. 117. o. ISBN 963 9090441
- ↑ Curculio nucum Linnaeus, 1758. kaefer-der-welt.de. (Hozzáférés: 2017. október 8.)
- ↑ Ízeltlábúak. Csiki Ernő szerkesztette. Budapest: Kassák Kiadó. 1997. 188. o. ISBN 963-9100-06-4
- ↑ a b Rovarok és pókok. George C. McGavin. Budapest: Panemex Kft. és Grafo Kft. 2005. 116. o. ISBN 963 9491 446
- ↑ 52. család: Ormányos bogarak (Curculionidae). mek.niif.hu. (Hozzáférés: 2017. október 8.)
- ↑ Ízeltlábúak. Csiki Ernő szerkesztette. Budapest: Kassák Kiadó. 1997. 621. o. ISBN 963-9100-06-4
- ↑ a b c Integrált gyümölcstermesztés. tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2017. október 11.)
- ↑ Curculio nucum. http://findikci.net.+[2017. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 11.)
- ↑ Nut weevil. inra.fr. [2018. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
- ↑ Curculio nucum. chovzvirat.cz. (Hozzáférés: 2017. október 13.)
- ↑ Curculio nucum. findikci.net. [2017. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 13.)
- ↑ a b Csonthéjasok védelme. biokontroll.hu. [2017. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 16.)
- ↑ Hasznos közlendők kertbarátoknak. gazdazona.hu, 2017. március 19. [2017. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 16.)
- ↑ Kertészeti kártevők. Dr. Balás Géza, Dr. Sáringer Gyula. Budapest: Akadémia Kiadó. 1984. 533. o. ISBN 963 05 3577 7
- ↑ Kertünk korán ébredő növénye a mogyoró. life.ma. (Hozzáférés: 2017. október 16.)
