Nyugat-kínai szomorú ciprus

Nyugat-kínai szomorú ciprus
A fa egy botanikus kertben
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Toboztermők (Pinophyta) Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida) Rend: Fenyőalakúak (Pinales) Család: Ciprusfélék (Cupressaceae) Alcsalád: Ciprusformák (Cupressoideae) Nemzetség: Ciprus (Cupressus) L. (1753) Faj: C. pendula
Tudományos név
Cupressus pendula Thunb.
Szinonimák
Biota pendula (Thunb.) Endl. Callitropsis funebris (Endl.) de Laub. & Husby Chamaecyparis funebris (Endl.) Franco Cupressus funebris Endl. Juniperus quaternata Miq. Platycyparis funebris (Endl.) A.V.Bobrov & Melikyan Xanthocyparis pendula (Thunb.) de Laub. & Husby
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nyugat-kínai szomorú ciprus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugat-kínai szomorú ciprus témájú médiaállományokat és Nyugat-kínai szomorú ciprus témájú kategóriát.

A nyugat-kínai szomorú ciprus (Cupressus pendula) a tűlevelűek (Pinopsida) osztályának fenyőalakúak (Pinales) rendjébe, ezen belül a ciprusfélék (Cupressaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A nyugat-kínai szomorú ciprus eredeti előfordulási területe Kína. Az ország legnagyobb részén megtalálható, főleg a közepén. Az ember betelepítette Japánba és Vietnámba is. A világon több helyen díszfának ültetik.

Megjelenése

20-35 méter magasra nő meg. A törzsének átmérője 2 méter is lehet. A levélzete kissé lapított, élénk zöld és sűrűn nő. A pikkelyszerű levelei akár 5 milliméter hosszúra is megnőnek. A fiatal magvastoboza 8-15 milliméter hosszú és 6-10 pikkely borítja; 24 hónapos korára sötétbarnává változik. A virágporos toboza, csak 3-5 milliméteres és kora tavasszal bomlik ki.

Képek

• 
• 
• 
• 
• 

Források

• Cupressus pendula Thunb. Plants of the World Online
• Endlicher, S. (1847). Synops. Conif.: 58.
• Farjon, A. (1998). World Checklist and Bibliography of Conifers.
• Flora of China Online [1].
• Little, D. P. (2006). Evolution and circumscription of the true Cypresses. Syst. Bot. 31 (3): 461–480.