Ciprus (növénynemzetség)

Ciprus
	Monterey-ciprus (Cupressus macrocarpa)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Toboztermők (Pinophyta);
Osztály:	Tűlevelűek (Pinopsida);
Rend:	Fenyőalakúak (Pinales);
Család:	Ciprusfélék (Cupressaceae);
Alcsalád:	Ciprusformák (Cupressoideae);
Nemzetség:	Ciprus (Cupressus); L.
Típusfaj
	Cupressus sempervirens; L.
Fajok
	Cupressus abramsiana; arizonai ciprus (Cupressus arizonica); Cupressus atlantica; Cupressus austrotibetica; Cupressus bakeri; Cupressus benthamii; Cupressus butanoensis; kasmíri ciprus (Cupressus cashmeriana); Cupressus chengiana; jünnani ciprus (Cupressus duclouxiana); Cupressus dupreziana; Cupressus forbesii; nyugat-kínai szomorú ciprus (Cupressus pendula); Cupressus gigantea; kanyonciprus (Cupressus glabra); Goven-ciprus (Cupressus goveniana); Cupressus guadalupensis; mexikói ciprus (Cupressus lusitanica); McNab-ciprus (Cupressus macnabiana); Monterey-ciprus (Cupressus macrocarpa); Cupressus montana; nevadai ciprus (Cupressus nevadensis); nutka ciprus (Cupressus nootkatensis); Cupressus pygmaea; Cupressus revealiana; Cupressus sargentii; európai ciprus (Cupressus sempervirens); Cupressus stephensonii; Cupressus tonkinensis; Cupressus torulosa; Cupressus vietnamensis;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Ciprus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ciprus témájú médiaállományokat és Ciprus témájú kategóriát.

Ez a szócikk a növénynemzetségről szól. Hasonló címmel lásd még: Ciprus (egyértelműsítő lap).

A ciprus (Cupressus) a ciprusfélék családjának névadó nemzetsége legalább 23 fajjal. A cikkünkben felsorolt fajok némelyikét egyes szerzők más fajok változatainak tekintik; így például egyes források^[1] szerint az arizonai ciprus (Cupressus arizonica) a kanyonciprusnak még csak nem is alfaja, hanem egyszerű változata (Cupressus glabra var. arizonica). Más szerzők (Johnson, 2004) szerint épp ellenkezőleg: az arizonai ciprus az alapfaj, és a kanyonciprus ennek változata (Cupressus arizonica var. glabra).

A nemzetség nevét Küparisszosz antik istenről (Héraklész leszármazottjától, Apollón egyik férfiszerelméről,^[2]) a meghaló és feltámadó napistenek egyikéről^[3] kapta. Régebben ebbe a nemzetségbe sorolták a hamisciprusokat (álciprusokat) is; ezeket most a Chamecyparis nemzetségbe különítik el (MNL).

Származása, elterjedése

Fajai az északi féltekén élnek, Észak-Amerika nyugati részétől (Mexikótól Oregonig) Ázsián (főleg a Himalája nyugati részein és Kínán) át a Mediterráneum keleti részéig (Urania).

Megjelenése, felépítése

Közepes vagy nagy termetű fa (Józsa). Egyes fajai csak nagyobb cserjék. Az ismertebb fajok hajtásai térben rendszertelenül elágazóak; pikkelyleveleik vége gyakran tompa. Tobozaik nagyobbak, mint az álciprusokéi (Johnson, 2004).

Kevés tobozpikkelypárjukon sok magkezdemény fejlődik (Urania). A pikkelylevelek keresztben átellenesen állnak. Gömbölyű tobozaik elfásodnak, a tobozpikkelyek pajzsszerűen kiszélesednek (MNL).

Életmódja, termőhelye

Örökzöld. Tobozai két év alatt érnek be (Johnson, 2004). A meleg mérsékelt égövet kedveli; Európában a szubmediterrán éghajlattal bezárólag. Fagyérzékeny; Magyarországon szabadon csak a déli határvidéken és ott is csak kimondottan fagyvédett helyeken marad meg (Józsa).

Felhasználása

Könnyű és tartós fája többféle ipari célra kiváló (MNL). Több faját szerte a világban díszfának ültetik, számtalan kertészeti változattal.

Egyes fajok pikkelyleveles hajtásaiból illóolajat desztillálnak.^[4]

Jegyzetek

↑ PLANTHEON Díszfaiskola. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 17.)
↑ Apollo, a Nap és a Költészet istene. [2016. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 17.)
↑ Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 432. o. ISBN 963-85773-0-4
↑ Ciprusolaj. [2015. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 17.)

Források

A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
Johnson, 2004: Owen Johnson, David More: Európa fái, p. 48. Kossuth Kiadó. ISBN 978-963-09-6602-3
Urania: Urania – Növényvilág: Magasabbrendű növények I. Fordította: Dr. Horánszky András. Szakmailag ellenőrizte: Dr. Simon Tibor. Budapest: Gondolat Kiadó. 1974. 167. o. ISBN 963 280 139 3
MNL: Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 432. o. ISBN 963-85773-0-4
Cupressus L. Plants of the World Online
Accepted species Plants of the World Online
Józsa: Józsa Miklós: Fenyők és örökzöldek a kertben. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980. ISBN 963 231 034 9, 108. old.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] PLANTHEON Díszfaiskola. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 17.)

[2] Apollo, a Nap és a Költészet istene. [2016. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 17.)

[3] Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 432. o. ISBN 963-85773-0-4

[4] Ciprusolaj. [2015. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 17.)

[1]

[2]

[3]

[4]