Ugrás a tartalomhoz

Szabó Mihály (tanár)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Csongrádi M. szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a tanár és mérnökről szól. Hasonló címmel lásd még: Szabó Mihály (egyértelműsítő lap).
Szabó Mihály
Született1825. szeptember 25.
Szeged
Elhunyt1903. március 26. (77 évesen)
Suránka
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaigazgatótanár,
mérnök
Sablon • Wikidata • Segítség

Szabó Mihály (Szeged, 1825. szeptember 25. – Suránka, 1903. március 26.) képzőintézeti igazgatótanár és okleveles mérnök.

Élete

[szerkesztés]

Szülővárosában hat gimnáziumi osztályt végzett, majd 1842. szeptember 14-én a kegyes-tanítórendbe lépett és Kecskeméten töltötte a két újoncévet. Az 1844-45-ös tanévben Nagykanizsán mint tanárjelölt az I. gimnáziumi osztályban tanított. Két év múlva Vácon a bölcseleti tanulmányokat hallgatta és növendéktársaival „Dugonics-kör” néven irodalmi magántársulatot alakított.

Az 1848-as nemzeti mozgalom alkalmával a szerzet növendékeit elbocsájtani kényszerülvén, szülőföldjén mint őrseregbeli önkéntes szolgált. Az 1849. január 1-jén megindult Tiszavidéki Újságnál mint segédszerkesztő működött, majd a lapnak három hó után történt megszűntével a Szegedi Hírlap című politikai hetilapnak szerkesztője lett. A kormány július végén Szegedről Aradra költözvén, ő is a kormány után ment. Ezen időközben Szegeden a haditanácsban Benedek őt elítélte; bujdosni volt tehát kénytelen és mint nevelő Bécsben, Budán, majd Nagyváradon 1861-ig visszavonultan élt; emellett szabad idejét a technikai tudományoknak szentelte és 1852-ben a mérnöki oklevelet is megszerezte.

1861. május 1-jén a Szegedi Híradó szerkesztését vette át; ugyanazon évben a szegedi képzőintézeti tanári állást foglalta el. 1862 végén a szerkesztéstől megvált és 1863 elején a Szeged című politikai hetilapot indította meg mint tulajdonos-szerkesztő, mely azonban két hónap múlva megszűnt. Mindinkább a pedagógiai irodalomra adta magát és a hivatalának élt. 1873-ban a szegedi iskolázott ifjúság irodalmi tevékenysége fokozására „Dugonics-kör” címen egyletet alakított és közlönyéül kiadta a Szegedi Lapok című hetilapot, mely 1876-ban a Dugonics-szobor felállítása után megszűnt. Az 1880-as években a siketnémák oktatására egy telep megalakítása ügyében lépett fel a Szegedi Híradóban. A szegedi Dugonics-társaságnak rendes tagja volt. Nyugalomba vonulása után 1903 márciusában meghalt.

Első cikke a Honderűben (1845) jelent meg; később saját lapjaiba írt; a Szegednek 1855-től 1861-ig főmunkatársa volt, majd a Szegedi Néplapba írt 1870-ig; a szegedi árvíz után csaknem kizárólag szülőföldjével foglalkozott a Szegedi Hiradóban.

Munkái

[szerkesztés]
  • A nép győzedelme, vagy az új-szegedi csata febr. 11., 1849. Szarvas, 1849. (Bálint Sándor szerint Sz.M. néven; Szinnyei Csongrádi M. névhez rendeli)
  • Egy Garibaldi önkénytes. Francziából ford. Szeged, 1861.
  • Egy gyászoló nemzet. Lengyelhon, 1861. Montalembert után ford. Uo. 1866.
  • Lélektani előismeretek a neveléstanhoz. Uo. 1866.
  • Egészségtan. Népiskolai és tanítóképezdei használatra. Uo. 1871.
  • A neveléstan rövid tankönyve. Tekintettel a népművelésre. Uo. 1871.
  • A nevelés rövid története. Kiváló tekintettel a népnevelésre. Uo. 1872. (2. bőv. kiadás. Uo. 1881., 3. k.).
  • A házi nevelés alapelvei. Felsőbb leánytanodai és családi használatra. Bpest. 1879. (2. kiadás. Szeged, 1881.).
  • Emberisme képezdei s magánhasználatra. Szeged, 1874. (2. bőv. kiadás. Uo. 1881.).
  • Légtünettan, tekintettel az időjóslásra és az 1882. képezdei tantervnek a természettan tanítását szabályozó követelményeire. Uo. 1885.
  • Siketnémák ABC-je. Uo. 1886.
  • A beszélő siketnéma. Vezérfonal a siketnémák oktatásához tanítók és tanítójelöltek számára. Uo. 1886.
  • Magyar nyelvbölcselet. I. kötet. A magyar nyelv története. Uo. 1892.
  • A ked és kend tájszók története. Uo. 1898.
  • A szopós kisded anyai nevei. Uo. 1898.
  • A szegedi nyelvjárás története Uo. 1898.
  • A magyar nép őshazája. Uo. 1899.
  • Philosophia. Görög és szitia nyelvtani alapon. Uo. 1899.
  • A tudományos magyar nyelvtan cz. akadémiai pályakérdés megfejtése. Bpest, 1900.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szabó_Mihály_(tanár)&oldid=27397841”