Csecsen autonóm terület
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Csecsen autonóm terület | |
Чеченская автономная область 1922. november 30. – 1934. január 15. | |
 | |
| Általános adatok | |
| Fővárosa | Groznij |
| Terület | 11 371 km² |
| Népesség | 309 860 fő |
| Hivatalos nyelvek | csecsen, orosz |
| Beszélt nyelvek | csecsen, orosz |
| Pénznem | szovjet rubel |
| Kormányzat | |
.svg){kind=small}
A Csecsen Autonóm Terület (Csecsen AT) a Szovjetunió, azon belül az Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság egyik autonóm területe volt 1922. november 30. és 1934. január 15. között.
A közigazgatási központja Groznij volt.
Története
[szerkesztés]A Csecsen autonóm területet 1922. november 30-án hozták létre a Hegyvidéki Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság csecsen területéből. A terület központjának Groznijt jelölték ki, ami ugyanekkor nem volt szerves része az autonóm területnek, autonóm városi címmel rendelkezett.
1924. október 17-én a Csecsen autonóm területet az Észak-kaukázusi régió igazgatása alá helyezték. 1927-ben az Algalo-vidéket az autonóm területhez csatolták, ami eddig a Grúz SZSZK-hoz tartozott, a területen különböző, kisebb népek laktak. 1929. február 4-én a megszüntették a Sunzhenszki kozák kerületet, területét Csecsenföldhöz csatolták, Groznij városával együtt.
Csecsenföld termőföldjeinek kollektivizálása során fokozódtak az ellenforradalmi indulatok, 1932 február–márciusában a Vörös Hadsereg 28. hadosztálya megszállta a területet, az elégedetlenkedőket pedig internálták.
1934. január 15-én a Csecsen autonóm terület összeolvadt az Ingus autonóm területtel, létrehozva a Csecsen-Ingus autonóm területet.
Népesség
[szerkesztés]Az 1926-os szovjet népszámlálás szerint a terület teljes lakossága 309 860 fő volt.
Nemzetiségi összetétele a következő volt:[1]
| Nemzetiség | Létszámuk | Arányuk |
|---|---|---|
| Csecsenek | 291 259 fő | 94% |
| Oroszok | 9 122 fő | 2,9% |
| Kaukázusi avarok | 2 793 fő | 0,9% |
| Kumikok | 2 130 fő | 0,7% |
Közigazgatás[2]
[szerkesztés].jpg)
Eredetileg a területet öt járás alkotta: Grozniji, Tyereki, Urusz-martani, Sali és Satoji járás.
Az 1932-es közigazgatási átszervezési után, a székhely mellett 12 járás lett kialakítva:
- Vegyenói járás
- Galancshozi járás
- Gugyermeszi járás
- Itum-kalei járás
- Tyereki járás
- Nozsaj-jurti járás
- Petropavlovszki járás
- Szunzsai járás
- Urusz-martani járás
- Sali járás
- Saro-Cseberlovszki járás
- Satoji járás
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Всесоюзная перепись населения 1929 г. Национальный состав.. [2012. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Всемирный исторический проект. [2012. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
További információk
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Чеченская автономная область című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.