Tátorján (növénynemzetség)
Tátorján | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() Tengerparti tátorján (Crambe maritima) a dániai Fyns Hoved félszigeten
| ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tátorján témájú kategóriát. |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/17/Crambe_abyssinica0.jpg/250px-Crambe_abyssinica0.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c6/Young_plant_of_Crambe_orientalis.jpg/250px-Young_plant_of_Crambe_orientalis.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5b/Crambe_tataria_1.jpg/250px-Crambe_tataria_1.jpg)
A tátorján (Crambe) a káposztafélék (Brassicaceae) családjába sorolt növénynemzetség. Fajaik egyéves vagy évelő lágyszárúak, illetőleg félcserjék. A Kanári-szigeteken, Eurázsia mérsékelt égövi részein (pontosabban: Nyugat-Európában, Közép-Európában, valamint a Mediterráneumtól egészen Közép-Ázsiáig), továbbá a trópusi Kelet-Afrikában őshonosak. Közös vonásuk, hogy gyökérrendszerük erős, a talajban mélyre hatol, alsó leveleik a káposztafélékre jellemzően húsosak, karéjosak, gyakran terebélyes virágzatuk pedig kis, fehér virágokból áll.
Fajai
[szerkesztés]Az alábbi lista a The Multinational Brassica Genome Project (nemzetközi projekt, mely a Brassica és közel rokon nemzetségekbe sorolt növények genomjának meghatározására jött létre) eredményeinek felhasználásával készült.[1]
- Crambe aculeolata (N.Busch) Czerniak.
- Crambe amabilis Butkov et Majlun
- Crambe arborea Webb ex Christ
- Crambe armena N.Busch
- Crambe aspera M.Bieb. – érdes tátorján[2]
- Crambe cordifolia Steven – kaukázusi tátorján[2]
- Crambe cretacea Czerniak.
- Crambe edentula Fisch. et C.A.Mey.
- Crambe feuilleei A.Santos ex Prina et Mart.-Laborde
- Crambe filiformis Jacq.
- Crambe fruticosa L.f.
- Crambe fruticosa subsp. fruticosa L.f.
- Crambe fruticosa subsp. pinnatifida (Lowe) Prina et Mart.-Laborde
- Crambe glaberrima (Bornm.) Greuter et Burdet
- Crambe gomeraea Webb ex Christ
- Crambe gomeraea subsp. gomeraea Webb ex H.Christ
- Crambe gomeraea subsp. hirsuta Prina ex Prina et Mart.-Laborde
- Crambe gordjaginii Sprygin et Popov
- Crambe grandiflora DC. – azovi tátorján[2]
- Crambe grossheimii I.I.Khalilov
- Crambe hedgei I.I.Khalilov
- Crambe hispanica L. – mediterrán tátorján[2]
- Crambe juncea M.Bieb.
- Crambe kilimandscharica O.E.Schulz
- Crambe koktebelica (Junge) N.Busch
- Crambe kotschyana Boiss.
- Crambe kralikii Coss.
- Crambe kralikii subsp. garamas (Maire) Podlech
- Crambe kralikii subsp. kralikii Coss.
- Crambe laevigata DC. ex H.Christ
- Crambe maritima L. – tengerparti tátorján[2]
- Crambe microcarpa A.Santos
- Crambe orientalis L. – keleti tátorján[2]
- Crambe persica Boiss.
- Crambe pritzelii Bolle
- Crambe santosii Bramwell
- Crambe scaberrima Webb ex Bramwell
- Crambe schugnana Korsh.
- Crambe scoparia Svent.
- Crambe sinuato-dentata Hochst. ex F.Petri
- Crambe steveniana Rupr.
- Crambe strigosa L'Hér.
- Crambe sventenii Pett. ex Bramwell et Sunding
- Crambe tamadabensis Prina et Marrero Rodr.
- Crambe tataria Sebeők – tátorján[2]
- Crambe wildpretii Prina et Bramwell
A modernebb rendszerek a Crambe abyssinica taxont beolvasztották a Crambe hispanicába, s míg az itt tárgyalt rendszer ezen belül nem tekint rá önálló taxonként, addig a The Plant List adatbázisa Crambe hispanica subsp. abyssinica néven érvényesnek tartja.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Warwick S.I – Francis A – Gugel R.K: Guide to Wild Germplasm of Brassica and Allied Crops (tribe Brassiceae, Brassicaceae), Part I: Taxonomic Checklist and Life History, Ecological, and Geographical Data. 3rd Edition. Ontario: Multinational Brassica Genome Project. 2009. 11–13. o. arch Hozzáférés: 2014. augusztus 27. (PDF) Hozzáférés: 2014. augusztus 28
- ↑ a b c d e f g Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 247., 346. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- ↑ A(z) „Crambe” adatlapja a The Plant List adatbázisában. The Plant List, Version 1.1. Royal Botanic Gardens, Kew és Missouri Botanical Garden, 2013. szeptember. (Hozzáférés: 2014. augusztus 28.)
Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 231. o. ISBN 963-9257-17-6
- Siegfried Danert, Franz Fukarek, Peter Hanelt, Johannes Helm, Joachim Kruse, Christian O. Lehmann, Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények I. Fordította: Horánszky András. Szakmailag ellenőrizte: Simon Tibor. 1974 (első kiadás, ISBN 963 280 139 3), 1980 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 280 831 2). Budapest: Gondolat Kiadó. 376. o.