Comelico
Comelico | |
Comelico Superiore község, Padola frakció | |
Elhelyezkedés | Belluno megye, Veneto, Olaszország |
Fontosabb települések | Santo Stefano di Cadore |
Népesség | |
Népesség | 9000 |
Földrajzi adatok | |
Terület | 280 km² |
Térkép | |
Comelico helyzete Belluno megyén belül (északkelet, sötétebb zöld szín) | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 34′ 11″, k. h. 12° 33′ 32″46.569674°N 12.558965°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 11″, k. h. 12° 33′ 32″46.569674°N 12.558965°E |
A Comelico-völgy (olaszul: Val Comelico) vagy egyszerűen Comelico, ladin nyelvjárosokban Cumélgu,[1] Comélgu vagy Comélgo,[2] friuli nyelven Comelic vagy Cumieli, venetói nyelven Comelego, egy földrajzi terület Észak-Olaszországban, Veneto régió Belluno megyéjének északi részén. Magában foglalja a történelmi (egykori velencei) Cadore tartomány magasabban fekvő, hegyvidéki területeit (Felső-Cadore, Alto Cadore). Területén Santo Stefano di Cadore, San Pietro di Cadore, Danta di Cadore, Comelico Superiore és San Nicolò di Comelico községek osztoznak.
Fekvése
[szerkesztés]A Comelico egy magas hegyláncokkal körülvett völgyrendszer Belluno megye (Veneto régió) legészakibb csücskében. Területe mintegy 280 km². Szomszédai nyugaton Bolzano autonóm megye (Dél-Tirol), északon Ausztria Kelet-Tirol tartománya, keleten a Piave-völgy és Friuli-Venezia Giulia régió Udine megyéje, végül délen az olasz Cadore-vidék (Centro Cadore).
Nyugaton a Dolomitok (közelebbről annak Sexteni-Dolomitok nevű csoportja), északról a Karni-Alpok főgerince, kelaten a Piavén-túli Dolomitok (Dolomiti d’Oltrepiave) határolja. Felszínének zömét erdők és alpesi legelők borítják. Területe két fő völgyre oszlik, a Piave folyó felső folyásának völgyére és a Padola patak völgyére. További jelentős völgyei a Visdende-völgy (röviden Visdende) és a Digon-völgy. A terület legfontosabb hegycsoportjai egyfelől a Popera-hegység (Gruppo del Popera), a Dolomitok egyik leglátványosabb hegylánca, amely a Kreuzberg-hágóra (Passo di Monte Croce di Comelico) keletről felvezető utat dél felől szegélyezi, másfelől a régiót északról szegélyező, erdőkkel borított Karni-Alpok, amelynek comelicói szakasza a Kreuzberg-hágó útjának északi oldalán húzódik kelet felé, a Peralba-hegyig.
A völgycsoport fő helysége Santo Stefano di Cadore, a Piave folyó és a Padola patak összefolyásánál. Comelico további települései San Pietro di Cadore, Comelico Superiore és Danta di Cadore. Földrajzi közelsége ellenére a szomszédos Sappada, mely történelmileg német-osztrák és friuli kötődésű község, 2017 óta Udine megye része, nem sorolható a Comelico-völgyhöz.
Települései
[szerkesztés]Comelico lakóinak legfőbb megélhetési forrása a turizmus (télisport-központok, vendéglátóipar, termálfürdők), továbbá az erdőgazdálkodás, fafeldolgozás. A régiót alkotó települések (zárójelben a helyi nyelvjárási név):
Címer | Település neve | Népesség | Településrészek („frakciók”) |
---|---|---|---|
– | Santo Stefano di Cadore (Sa Stefi) |
2.901 | Campolongo (Cianplòngo), Casada (Ciadàda), Costalissoio (Costlisëgn), Santo Stefano di Cadore (Sa Stefi) |
– | Comelico Superiore (Cumelgu d Sora) |
2.371 | Candide (Ciandidi), Casamazzagno (S’ciamazégn), Dosoledo (Dudlè), Padola (Padla) |
– | San Nicolò di Comelico (San Colò) |
405 | Costa (Costa), San Nicolò di Comelico (San Colò) |
– | Danta di Cadore (Danta) |
518 | Danta di Cadore (Danta) |
– | San Pietro di Cadore (San Pieru) |
1.833 | Costalta (Costauta), Mare (Maare), Presenaio (Parnei), Valle (Val), San Pietro di Cadore (San Pieru) |
Történelme
[szerkesztés]A korai középkortól Comelico több területe a szomszédos közép-cadorei községek birtokához tartozott Vigóhoz, Domeggéhez, Lozzóhoz és Calalzóhoz. A longobárdok uralmának idején Comelicót két „századra” (decanie) osztották fel:
- Felső-Comelico (Comelico Superiore): az északnyugati rész, a mai Comelico Superiore, San Nicolò di Comelico és részben Danta di Cadore községek területén, és
- Alsó-Comelico (Comelico Inferiore), a délkeleti rész, a mai Santo Stefano di Cadore, San Pietro di Cadore és részben Danta di Cadore területén.
Az ekkor kialakult „alsó/felső” elnevezések a mai nyelvhasználatban is fennmaradtak.
Comelico a középkortól a Velencei Köztársaság Cadore tartományának része volt, annak magasabban fekvő, hegyvidékei része (Felső-Cadore, olaszul Alto Cadore) részét képezte. Fekvéséből eredően Velence egyik katonai határőrvidéke volt. Békeidőben a Kreuzberg-hágó a Német-római Birodalommal bonyolított kereskedelem útvonalaként szolgált, a Habsburgokkal vívott háborúk idején Cadore és Comelico területét is átvonuló hadjáratok pusztították. 1797-ben a Habsburg Birodalom szerezte meg, 1815-től annak csatlós államához, a Lombard–Velencei Királysághoz került. Az 1866-os porosz–osztrák–olasz háború nyomán (egész Venetóval együtt) az egyesült Olasz Királyság része lett.
1915-ben, amikor Olaszország Olaszország hadba lépett az Osztrák–Magyar Monarchia ellen, a Comelico-völgyben is frontot nyitott, megkísérelve az áttörést a Karni-Alpokon és a Sexteni-Dolomitokon keresztül Kelet-Tirol és a Puster-völgy irányában. A hegyi erődvonalakra támaszkodó osztrák–magyar erők sikeresen védekeztek, állóháború alakult ki. 1917 végén az Isonzó-fronton elért stratégiai áttörés nyomán az olaszok visszavonultak a Piave középső folyásáig, Comelicót és Cadorét osztrák–magyar erők szállták meg. Az 1918-as összeomlás után az olaszok visszatértek. 1919-ben, a saint-germaini békeszerződés értelmében Tirol déli részét is bekebelezhették. Comelico nyugati, Tirollal közös államhatára két olasz régió közigazgatási határává vált (Veneto és Trentino-Alto Adige között). Comelico északi részén, a Karni-Alpok főgerincén futó osztrák–olasz államhatár vonala változatlanul maradt napjainkig.
Nyelvei, néprajza
[szerkesztés]A vidék hivatalos nyelve az olasz, de igen széles körben használják a helyi ladin nyelvet. A Comelico-völgyben a Cadore-vidéki ladin nyelvjárás (cadorino) egyik változatát beszélik. Giovan Battista Pellegrini nyelvtörténész-filológus (1921–2007) szerint a nyelv a közép-cadorei és az ampezzói nyelvjárások számos archaikus elemeit őrzi, a velencei nyelv alig hatott rá. Pellegrini szerint Cadore tartomány és az Ampezzói-medence lakói egységes nyelvi közösséget alkottak 1511-ig, amikor I. Miksa császár meghódította a szomszédos Haydent (azaz Cortina d’Ampezzót), Cadore viszont a Velencei Köztársaság része maradt, Comelico a két birodalom határvidékére került.[3]
A vidék jellegzetes népszokásai közé tartoznak az álarcos karneválok (mascaràda) és jelmezes-maszkos felvonulások (corteo). A karnevál eseményeit kísérő együttesek hagyományos hangszereken régi népzenét adnak, táncos csoportokkal. A legfőbb álarcos figurák, helyi neveiken laché, matazìn, matazèra vagy paiàzu; a Karni-Alpok és a Dolomitok jellemző mesealakjait, archetípusait képviselik. A legtöbb karnevált „Santa Plonia”, azaz Szent Apollónia kegyébe ajánlják, akit Alsó és Felső-Comelico számos települése védőszentjeként is tisztel.[4][5]
-
Padola község látképe
-
Padola temploma
-
Sípálya Padolában
-
A comelicói Szent Anna-tó (Lago di Sant’Anna)
Idegenforgalom, turizmus
[szerkesztés]Télen Comelico népszerű télisport-központtá válik, központjában Padola községgel, ahol az alpesi sízők kiváló lejtőket és sílifteket találnak. Emellett sífutópályák, sítúra-lehetőségek, korcsolyapályák is működnek, lovas kirándulásokat, gleccsermászásokat szerveznek. A magashegyi turistaházak többsége egész éven át üzemel.
Nyáron a környező hegyvidéken – a Karni-Alpok, a Sexteni-Dolomitok és a Piavéntúli Dolomitok (Dolomiti d’Oltrepiave) hegyeiben – változatos gyalog- és lovastúrákat lehet tenni jól kiépített, jelzett ösvényeken. Kedvelt túraútvonal az alpesi Visdende-völgy (Val Visdende), amely Santo Stefano di Cadore községből átvezet a szomszédos Sappada túraközpontba. Vannak kijelölt mountain-bike pályák. Az alpinisták a magashegyi menedékházakból kiindulva vasalt mászóutakon juthatnak fel a csúcsokra. Danta di Cadore községben védett mocsárvilág és botanikus kert (giardino alpino) látogatható.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Comunità Montana Comelico e Sappada - Sportello Ladino (olasz nyelven). [2015. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
- ↑ Dizionario di toponomastica. Storia e significato dei nomi geografici italiani (olasz nyelven). Torino: UTET, 261. o. (2006)
- ↑ Giovan Battista Pellegrini. I dialetti ladino-cadorini. Miscellanea di studi alla memoria di Carlo Battisti (olasz nyelven). Firenze: Istituto di studi per l’Alto Adige (1979)
- ↑ Carnevale di Comelico Superiore: Matazin e Lachè. nuovocadore.it. (Hozzáférés: 2018. július 28.)
- ↑ Il carnevale di Comelico Superiore (BL). carnevalecomelicosuperiore.net. (Hozzáférés: 2018. július 28.)
Turisztikai és kulturális honlapok
[szerkesztés]- Consorzio Turistico Val Comelico Dolomiti. valcomelico.it. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
- C.A.I. sezione Val Comelico. caicomelico.altervista.org. [2018. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
- Comelico da scoprire. comelico.eu. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
- Comelicopedia. comelicopedia.net. [2017. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
- Comelico Cultura (olasz, angol, német, francia nyelven). comelicocultura.it. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
Kapcsolódó irodalom
[szerkesztés]- Cadore és a Comelico, Velence és Veneto tartomány., Itáliai tájak (magyar nyelven). Budapest: Touring Club Italiano – Merhavia, 291-293. o. (2002). ISBN 963 9172 55 3
- A. Berti. Guerra in Comelico. 1915-1917. (olasz nyelven). Milano: Mursia. ISBN 9788842524694
- Giovanni Borella. Dolomiti del Comelico (olasz nyelven). Trieszt: Lint Editoriale (2010)
- Italo Zandonella Callegher. Dolomiti della Val Comelico e Sappada (olasz nyelven). Bolzano: Athesia (1991)
- Piergiorgio Cesco-Frare (2011). „Le strade delle peccore. Note etnografiche e toponomastiche in margine agli antichi laudi del centenaro di Comèlico Inferiore” (olasz nyelven). Archivio Storico di Belluno Feltre e Cadore anno LXXXII (346).
- Elia de Lorenzo Tobolo. Dizionario del dialetto ladino di Comelico Superiore (olasz nyelven). Bologna: Tamari (1977)
- Marta Mazza. Comelico e Sappada (olasz nyelven). Belluno-Venezia: Regione Veneto (2004)
- Gabriele Muscolino. Contributi alla conoscenza del repertorio etnomusicale del Comelico. Tesi di Laurea (olasz nyelven). Università di Padova (2000)
- Carlo Tagliavini. Il dialetto del Comelico. Nuovi contributi alla conoscenza del dialetto del Comelico [s.l.] (olasz nyelven). Comunità montana del Comelico e Sappada (1988)
- Giandomenico Zanderigo Ròsolo. Appunti per la storia delle Regole del Cadore nei secoli XIII-XIV (olasz nyelven) (1982)