Felálló iszalag

Felálló iszalag
	Újdelhiben növő példány
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Rend:	Boglárkavirágúak (Ranunculales);
Család:	Boglárkafélék (Ranunculaceae);
Alcsalád:	Ranunculoideae;
Nemzetség-; csoport:	Anemoneae;
Nemzetség:	Iszalag (Clematis);
Faj:	C. recta;
Tudományos név
	Clematis recta; L. (1753)
Szinonimák
	Anemone recta (L.) K.Krause; Clematis bracteosa Banks ex Steud.; Clematis corymbosa Poir.; Clematis erecta L.; Clematis hispanica Mill.; Clematis lathyrifolia Besser ex Rchb.; Clematis lathyrifolia Bess. ex Reichenb.; Clematis tenuiflora DC.; Clematis umbraticola Schur; Clematitis erecta (L.) Steud.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Felálló iszalag témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Felálló iszalag témájú médiaállományokat és Felálló iszalag témájú kategóriát.

A felálló iszalag (Clematis recta) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Elterjedése

Főleg Dél- és Kelet-Európában elterjedt faj, Közép-Európában ritka. Meleg száraz hegyoldalak, cserjések lakója. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él, valamint a Mátrában is megtalálhatóak állományai.^[1]^[2]

Jellemzői

Lágyszárú, évelő, az iszalagok között ritkaságszámba menően felálló szárú növény. 50–150 cm magasra nő meg. Szürkészöld levelei páratlanul szárnyaltak. Lepellevei kb. 1 cm hosszúak, szegélyük nemezszerűen molyhos. Július-augusztusban virágzik, igen illatos virágai 1–2 cm átmérőjűek, 4 szirmúak, krémes fehérek. Dekoratív termése aszmagtermés, melyen a megnyúlt bibék tollasan szőrösek. A Raunkiær-féle életforma-osztályozás szerint hemikryptophyta.

Hatóanyagai

Kis mennyiségben triterpén-szaponinokat, a friss növény protoanemonint tartalmaz.

Felhasználása

A friss növény a bőrrel érintkezve irritációt, súlyosabb esetben gyulladást, hólyagosodást vált ki, belsőleg a vesére és a bélrendszerre izgató hatású. A száraz növényi részek ártalmatlanok. A homeopátiában a zöld részeket bőrkiütésekre, szemhéj-, illetve kötőhártya-gyulladásra adja, továbbá nyirokcsomó-duzzanat esetén.

Jegyzetek

↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
↑ Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

Források

Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1

http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2726635

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

[2] Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

[1]

[2]