Ugrás a tartalomhoz

Grépfrút

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Citrus decumana szócikkből átirányítva)
Grépfrút
Grépfrút
Grépfrút
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales)
Család: Rutafélék (Rutaceae)
Alcsalád: Citrusformák (Aurantioideae)
Nemzetség: Citrus
Faj: C. x paradisi
Tudományos név
Citrus x paradisi
Macfad.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Grépfrút témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Grépfrút témájú kategóriát.

Grépfrút

A grépfrút (Citrus x paradisi), angolos írásmód szerint grapefruit, más néven citrancs a citrusformák legfiatalabb tagja. Az 1750-es években fedezték fel, valószínűleg Barbadoson. A pomelo (Citrus grandis) és a narancs (Citrus sinensis) hibridjeként alakult ki, bár az elsőhöz közelebb áll.

Magyar neve a citrom és a narancs keresztezésére utal. Magas C-vitamin és egyéb vitamin, szervessav-tartalma miatt biológiailag értékes tápláléknak minősül.

Fanyar, kesernyés íze miatt kevésbé népszerű nyers gyümölcsként, de gyümölcssaláták, gyümölcskoktélok, frissen sajtolt gyümölcslékeverékek, limonádék, teák ízesítője lehet.

Leírása

[szerkesztés]

Egy felnőtt példány magassága 4,5–6 m. Lombja nagyon sűrű, levelei sötétzöldek, fényesek, majdnem csupaszok. Virágai nagyok, fehérek, magányosan vagy levélhónalji csoportokban állnak, a sziromlevelek a narancséihoz hasonlók, de általában nagyobbak. Az érett termés citromsárga, néhány fajta esetében kissé pirosas, átmérője 10–15 cm, átlagosan kétszer akkora, mint egy közepes narancs (a termés méretét a fajta és a termesztési feltételek határozzák meg). Több fajta terméshúsa rózsaszín vagy piros. A termés közepén gyakran nagyobb üreg található. A szögletes, szabálytalan tojásdad mag (0,5 x 1 cm) világos sárgásbarna.

Elterjedés

[szerkesztés]

A 18. század közepén a Karib-térségben fedezték fel. Ma világszerte termesztik a trópusokon és a szubtrópusokon, legészakabbra Floridában és Izraelben, ahol az időnként kritikusan hideg hőmérséklet ellenére az export legnagyobb részét termelik meg.

Felhasználása

[szerkesztés]

Gyümölcsként fogyasztják oly módon, hogy a termést keresztben 2 félre vágják, és a terméshúst egy (speciális) késsel választják el a gerezdek héjától, majd kikanalazzák. Nagy méretekben a termésekből levet készítenek. A bogyók lekvár vagy zselé előállítására alkalmasak. A pektinben gazdag héj kandírozható, de olajat is szolgáltat, amelyet üdítőitalok ipari előállításához használnak fel. A magokból értékes olajat sajtolnak. A feldolgozott termések maradványai takarmányként hasznosíthatók. A virágkivonatot álmatlanság ellen és gyomorerősítőként alkalmazzák, a levélkivonatok állítólag antibiotikus hatásúak.

A grépfrútmag kivonata

[szerkesztés]

A gyógynövényboltokban kapható a grépfrútmag kivonata. A gyártók szerint készítményük megöli a baktériumokat, a gombákat, sőt a vírusokat is. A klinikai tesztek ezt nem támasztották alá. Ezeknek a táplálékkiegészítőknek csak akkor volt fertőtlenítő hatásuk, ha a gyártás során tartósítószerekkel szennyezték őket, amely elég gyakori.[1][2][3][4][5][6]

A grépfrút és a gyógyszerek kölcsönhatása

[szerkesztés]

A gréprút önmagában kiváló és egészséges táplálék, de számos gyógyszerrel együtt fogyasztva igen jelentős kölcsönhatás alakul ki. Egyes gyógyszerek hatását jelentősen, akár veszélyes szintre fokozhatja, másokét a hatástalansághoz közeli szintre csökkentheti. [1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. von Woedtke T, Schluter B, Pflegel P, Lindequist U, Julich WD. Aspects of the antimicrobial efficacy of grapefruit seed extract and its relation to preservative substances contained. Pharmazie 1999 54:452–456.
  2. Takeoka G, Dao L, Wong RY, Lundin R, Mahoney N. Identification of benzethonium chloride in commercial grapefruit seed extracts. J Agric Food Chem. 2001 49(7):3316–20.
  3. Takeoka GR, Dao LT, Wong RY, Harden LA. Identification of benzalkonium chloride in commercial grapefruit seed extracts. J Agric Food Chem. 2005 53(19):7630–6.
  4. Ganzera M, Aberham A, Stuppner H. Development and validation of an HPLC/UV/MS method for simultaneous determination of 18 preservatives in grapefruit seed extract. Institute of Pharmacy, University of Innsbruck, Innrain 52, 6020 Innsbruck, Austria. J Agric Food Chem. 2006 May 31;54(11):3768-72.
  5. Sakamoto S, Sato K, Maitani T, Yamada T. Analysis of components in natural food additive “grapefruit seed extract” by HPLC and LC/MS. Bull. Natl. Inst. Health Sci. 1996, 114:38–42.
  6. Brandin H, Myrberg O, Rundlöf T, Arvidsson AK, Brenning G. Adverse effects by artificial grapefruit seed extract products in patients on warfarin therapy. Eur J Clin Pharmacol. 2007 63(6):565–570.

Források

[szerkesztés]
  • A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
  • Terebess gyümölcskalauz (Hozzáférés: 2015. április 30.)
  • Gyógyítás a grapefruitmag kivonatával. Gyakorlati tanácsok A-tól Z-ig az egészség megőrzésére. Új ismeretek, alkalmazási lehetőségek és tapasztalati beszámolók; szerk. Shalila Sharamon, Bodo J. Baginski, ford. Teszákné Wurm Katalin; Conimex Kft., Székesfehérvár, 2007