Ciprióta török nyelvjárás
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A ciprióta török nyelvjárás a török nyelvnek Cipruson (annak északi felében, Észak-Cipruson) beszélt nyelvjárása.
Története
[szerkesztés]Az Oszmán Birodalom Ciprus szigetét 1571-ben foglalta el. Az annexió után Anatóliából török telepesek érkeztek a szigetre. A ciprióta török nyelvjárás a dél-anatóliai török nyelvjárásokkal mutat szoros hasonlóságokat, legfőképpen a Taurus vidékének dialektusával. A ciprusi görögök közül is többen felvették az iszlám vallást, ugyanakkor nyelvükben és szokásaikban is eltörökösödtek (máshol, ahol török uralom alatt egyes görögök muszlimokká lettek, nem járt mindaz teljes asszimilációval).
A ciprióta török illetve ciprióta görög nyelvjárás egymásra kölcsönösen hatással volt, de érték hatások a ciprióta török nyelvjárást még a görög nyelv, majd az idők során az olasz és az angol nyelv részéről is.
Különbségek a török nyelvtől
[szerkesztés]A török nyelv és a ciprióta török nyelvjárás között találunk egyebek mellett hangtani eltéréseket:
- Zöngétlen zárhangok változása, pl. t helyett d, vagy k helyett g: a török irodalmi kurt a ciprióta nyelvjárásban gurt (jelentése farkas)
- Az archaikus török ŋ (nj) jelenléte: pl. soñ (vég), mely törökül son
- Az első személyű többes szuffixum módosulása: z-ből k lesz, mint a ciprióta isterik (szeretnék) esetében. Ez törökül isteriz.'
Mássalhangzók
[szerkesztés]| Labiális mássalhangzók | Alveoláris mássalhangzók | Palatális mássalhangzók | Veláris mássalhangzók | Uvuláris mássalhangzók | Glottális | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Zárhang | p | b | t̪ | d̪ | k | ɡ | q | ɢ | ||||
| Affrikáta mássalhangzó | tʃ | d͡ʒ | ||||||||||
| Réshang | f | v | s̟ | z̟ | ʃ | x | ɣ | h | ||||
| nazális mássalhangzó | m | n | ŋ | |||||||||
| Lengő mássalhangzó | r | |||||||||||
| Oldalsó | l | |||||||||||
| Approximált mássalhangzó | j | |||||||||||
Magánhangzók
[szerkesztés]| elülső | középső | hátsó | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| nem lekerekített | lekerekített | nem lekerekített | lekerekített | nem lekerekített | lekerekített | |
| magas | i | y (ü) | ɯ (ı) | u | ||
| közép | e (ẹ) | œ (ö) | o | |||
| alsó | æ (e) | ɑ̟ | ||||
Nyelvtan
[szerkesztés]A ciprióta török nyelvjárás szórendjében az ige megelőzi a tárgyat, míg a török nyelvben ennek fordítottja történik. Pl. Mész iskolába? ciprióta nyelvjárásban Gideceŋ okula? törökül Okula gidecek misin?
A ciprióta nyelvjárásban nincs a kérdést jelentő mi végződés. Pl. Édesanyád otthon van cipriótául Anneŋ evdedir? törökül Annen evde mi?
A ciprióta nyelvjárás harmadik személyű genni visszaható névmásával is elüt az irodalmi török nyelvtől. A törökben kendisini alakot mondanak.
Beszélők
[szerkesztés]A Cipruson zajló 1974-es görög-török konfliktus során délen élő török ciprióták tömegével húzódtak a török fennhatósága alá került északra. Itt jött létre a csakis Törökország által elismert és támogatott Észak-Ciprus. A nemzetközi elismertség nélkül létező államalakulatnak mindössze 34%-a beszéli a helyi török nyelvjárást. Az utóbbi évtizedekben igen sok anatóliai török települt be Kis-Ázsiából a szigetre, ők képezik a lakosság zömét.
Irodalom
[szerkesztés]- Erdoğan Saracoğlu (1992). Kıbrıs Ağzı: Sesbilgisi Özellikleri, Metin Derlemeleri, Sözlük. K.K.T.C. Millî Eğitim ve Kültür Bakanlığı. ISBN 975-17-1015-4
- Yıltan Taşçı (1986). Kıbrıs Ağzı Dil Özellikleri. Lefkoşa: Akar Yayıncılık.