Közönséges rétisáska

Közönséges rétisáska
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Egyenesszárnyúak (Orthoptera);
Család:	Sáskafélék (Acrididae);
Nem:	Pseudochorthippus;
Tudományos név
	Pseudochorthippus parallelus; (Zetterstedt, 1821)
Szinonimák
	Chorthippus parallelus
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges rétisáska témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges rétisáska témájú médiaállományokat és Közönséges rétisáska témájú kategóriát.

A közönséges rétisáska (Pseudochorthippus parallelus) a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj.

Megjelenése

A közönséges rétisáska testhossza a hím esetében 13-16 mm, a nőstény 18-22 mm. Viszonylag kis termetű, karcsú alkatú faj. Alapszíne igen változatos lehet, többnyire teljesen zöld vagy zöld, de a háta barna. Előfordulnak okkersárga, barna, vöröses vagy lilás színváltozatok is. A potroh oldala gyakran sötét (vagy akár fekete), egyes populációiban a hímek potrohvége narancsos-vöröses lehet. A torpajzs élei egyenesek vagy kissé befelé ívelnek. A hímek csápjainak vége némileg kifelé görbül. A hátsó térdek sötétek. A hímek szárnya eléri a potrohvéget, a hátsó szárnyak kb. az első szárnyak felénél (még a stigmafolt előtt) érnek véget. A nőstények szárnya jóval rövidebb, kb. a harmadik potrohszelvényig ér. A hosszúszárnyú változat viszonylag gyakori. A nőstények tojókampói rövidek, alig látszanak a potroh végén. Az Alpok magasabb régióiban élő példányok sötétebbek, torpajzs-éleik íveltebbek, a nőstények szárnya és tojókampója hosszabb; összességében nehezebb elkülöníteni a közeli rokon lápréti sáskától.

Éneke közepesen hangos. A ciripelés 1-4 másodpercig tartó strófákból áll, melyek nagyjából szabályos időközönként követik egymást.

Hasonló fajok

A lápréti sáska hasonlít hozzá, amellyel közös élőhelyen is előfordulhat és a két faj hibridizálódhat.

Elterjedése

Eurázsiában honos, Dél-Spanyolországtól egészen Mongóliáig. Európában a Brit-szigeteken (az Ír-sziget kivételével) és északon Lappföldig is megtalálható általánosan elterjedt és gyakori sáska. Magyarországon mindenütt előforduló, gyakori faj.

Életmódja

Élőhelyét illetően nem válogatós, szinte mindenféle füves területen, gyepekben, legelőkön, tisztáson, nedves réten, útszélen egyaránt megtalálható kb. 2500 méteres magasságig. Csak a nagyon száraz vagy nagyon ritkás vegetációjú élőhelyeket kerüli. Különféle füvekkel táplálkozik.

Kifejlett egyedeivel júniustól novemberig találkozhatunk. A nőstény lehetőleg közepesen nedves talajba rakja petéit 8-9-es csomagokban. Egy vagy két telelést követően a petékből tavasszal kelnek ki a lárvák, amelyek a hímek esetében négyszer, a nőstényeknél négyszer vagy ötször vedlenek.

Magyarországon nem védett.