Széki lile
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 1 000 000 Ft | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Charadrius alexandrinus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 A széki lile elterjedési területe
költőhely (nyáron)
egész éves
telelőhely
szórványos
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Széki lile témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Széki lile témájú médiaállományokat és Széki lile témájú kategóriát. |
A széki lile (Charadrius alexandrinus) a madarak osztályának, a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a lilefélék (Charadriidae) családjába tartozó faj.[1]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[2] Egyes szervezetek a Leucopolius nembe sorolják Leucopolius alexandrinus néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Charadrius alexandrinus alexandrinus Linnaeus, 1758
- Charadrius alexandrinus seebohmi (Hartert & A. C. Jackson, 1915) - 2020-ban felmerült önálló fajként való elismerése, Charadrius seebohmi néven. [1]
Korábban a széki lile alfajaiként számontartott, onnan önálló fajként leválasztott fajok :
- fehérarcú lile (Charadrius dealbatus) (Swinhoe, 1870)
- Charadrius nivosus
Előfordulása
[szerkesztés]Európában és Ázsiában költ, ősszel délre vonul, eljut Afrikába és Ausztráliába is.
Természetes élőhelyei a tengerpartok, mocsarak, tavak, folyók és patakok környéke, de füves pusztákon és sivatagokban is előfordul.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés]Rendszeresen fészkel, de csak kis számban. Márciustól októberig tartózkodik itt.[5]
Megjelenése
[szerkesztés]Átlagos testhossza 15–17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42–45 centiméter, testtömege 39–56 grammot.[5] Nyakán körbefutó csík van, ami a mellén nyitott. A hím fejbúbja szürke, fehér homloka közepén fekete folt van. A tojó színei egyszerűbbek.
 |
 |
Életmódja
[szerkesztés]A talajon, iszapban vagy sekély sós vízben keresgéli rovarokból álló táplálékát. Hosszútávú vonuló madár.
Szaporodása
[szerkesztés]Amíg a hím násztáncot lejt, a tojó elkezdi építeni a fészküket. Fészekalja 2-4 hosszúkás tojásból áll, melyen a két szülő felváltva kotlik 25-27 napig. A fészkét védi, nem tűri meg fajtársait maga mellett.
 |
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy, de csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 forint. Fészkelő-állománya 0-22 pár közötti és csökken (2000-2012).[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
- ↑ a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)
