Oregoni hamisciprus

Oregoni hamisciprus
Templom mellé ültetett példány (Csehország, Choceň)
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Toboztermők (Pinophyta) Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida) Rend: Fenyőalakúak (Pinales) Család: Ciprusfélék (Cupressaceae) Nemzetség: Hamisciprus (Chamaecyparis) Faj: Ch. lawsoniana
Tudományos név
Chamaecyparis lawsoniana (A. Murray bis) Parl. 1864
Szinonimák
Cupressus lawsoniana A.Murray bis 1855
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Oregoni hamisciprus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Oregoni hamisciprus témájú médiaállományokat és Oregoni hamisciprus témájú kategóriát.

Oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana) Madeira, Monte, Trópusi kert

Az oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana) a ciprusfélék (Cupressaceae) családjában a hamisciprus (álciprus, Chamaecyparis) nemzetség legismertebb, kertészetileg legfontosabb faja. (Rendszertani besorolásának nehézségeiről lásd a nemzetség leírását.)

Származása, elterjedése

Észak-Amerika csendes-óceáni partvidékén (egy kb. 50 km széles parti zónában) Oregon déli részén és Kaliforniában őshonos. A mérsékelt égöv nedvesebb éghajlatú részein mindenfelé ültetik; Madeirán leginkább 600–1300 m között, a babérlombú erdők helyén, kertekben és utak mentén egyaránt.

Magyarországon jellemzően a nyugati megyékben gyakori; a nyugati határszélen kísérleti céllal erdőt is telepítettek belőle.

Megjelenése, felépítése

Oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana) Madeira, Monte, Trópusi kert

Mintegy 50 m magasra növő, keskeny fa; koronája kúp alakú. A hamisciprusokra általában jellemző sajátossága, hogy koronája bókoló. Vörösesbarna kérge hosszanti rostokban felrepedezik. Ágacskái lapítottak. Lapos hajtásai vízszintesen sűrűn elágaznak. A vezérhajtás ívesen lehajlik.

Apró, hegyes pikkelylevelei keresztben átellenesen állnak, csúcsuk az ágtól kissé elálló; a színükön sötétzöld, a fonákukon a levelek találkozásánál X alakú, fehér rajzolat figyelhető meg. Lombja illatos.

Virágzata toboz. Apró, jellegtelen, alig észrevehető virágai kis csomókban a hajtásvégeken nyílnak. A porzósok kárminvörösek, a termősek kékesek. Hengeres, csaknem gömb alakú toboztermései eleinte kékeszöldek, éretten barnák. A gömbös tobozkák mintegy 0,8 cm-esek, általában három, pajzs alakú pikkelypárból állnak.

Életmódja

A változatok többsége a fagyot jól, de a szárazságot (a száraz levegőt és a kevés csapadékot) rosszul tűri. Hideg teleken a napos oldalukon vagy a szárító szelek irányából koronájuk könnyen megperzselődik. Fiatal korában félárnyékos, védett helyet igényel. Párás levegőben szép sövénnyé nevelhető, mert a metszést meglehetősen jól tűri. Ha vezérhajtását levágják, valamelyik oldalág gyorsan átveszi annak szerepét, és a növény alakja nem romlik le. Ezért ha a korona teteje túl ritka, célszerű a fölső fél méter levágása után az egyik oldalágat kötözni fel a korábbi vezérhajtás helyére.

A semleges vagy enyhén savanyú talajt kedveli, a meszes talajt nem szereti.

Magányosan ültetve szép, a talajszintig zárt, szabályosan kúp alakú koronát nevel, de száraz talajon felkopaszodik. Megfelelő termőhelyen az idős példányok alsó, lelógó ágai meggyökeresednek és önálló növényekké sarjadnak.

Eredeti termőhelyein hegyoldalakon, szurdokokban él, és a 300-350 éves kort is elérheti.

Kora tavasszal virágzik. Toboza egy év alatt beérik.

Felhasználása

Tartós fája miatt fontos faipari nyersanyag: deszkaáruk, lakberendezési termékek készülnek belőle, használják vasúti talpfának is. Sok erdészetben telepítik az Amerikai Egyesült Államokban, Új-Zélandon és Olaszországban. Örökzöld dísznövénynek gyakran ültetik parkokba Közép-Európában is.

Kertészeti változatai

A szakirodalom többszáz kertészeti változatát ismerteti. Közülük a Magyarországon ismertebbekre összpontosítunk.

Ezüstös lombúak (az alapfajnál valamivel edzettebbek)

• 'Alumii' - Kifejlett korában 10–12 m magas, szabályos, zárt, kúp alakú koronát nevel. Eleinte bokros, majd ebből a szélesebb alapból oszloposan indul gyors növésnek; helyigénye csekély. Lágy, puha tapintású hajtásai függőlegesen, sűrűn állnak. Levelei fiatalon acélkékek, később szürkéskékre fakulnak. Magról (válogatva) és dugványról, oldalhajtásról egyaránt jól szaporítható. A metszést jól tűri; sövénynek igen mutatós. Télálló (lombját a téli nap károsíthatja ugyan, de azt kinövi). A napos helyeket kedveli. A városi levegőt jól tűri; közterületeken és házikertekben egyaránt ültethető; szorgos gondozással sövénynek is beválik.
• 'Barabits Compact' — Egy méter magasra növő, keskeny oszlopos, kékesszürke.
• 'Bleu Nantais' — Kék lombú, juvenális forma, aminek levelei vaskosabbak, mint az 'Elwoodii' fajtáké.
• 'Chilworth Silver' — többcsúcsú gömb alakú, ezüstkék lombú juvenális változat.
• 'Columnaris' - Karcsú, kúpos, majdnem oszlop alakú, levelei kékeszöldek. Közepes igényű, sövénynek és szoliternek is kiváló. Dugványai jól gyökeresednek. Magyarországon kevéssé ismert, értékes fajta.
• 'Ellwoodii Glauca' (kékes lombú) — Lassan növő, juvenális változat.
• 'Kék Hordó' — Hordó alakú, juvenális kék lombú, igen ellenálló fajta.
• 'Kestonensis'
• 'Lővér' - Széles kúp alakú, gyors növekedésű, kékeszöld lombú. Dugványozással könnyen szaporítható. Magyar fajta.
• 'Mattersburg' — Ragyogó kék, lassan növő, oszlopos, ellenálló.
• 'Pembury Blue' - Az egyik legszebb fajta, ezüstkék lombú. Közepes növekedésű, kúp alakú. A hajtások a növény alsó harmadában vízszintesen állnak vagy kissé bókolnak. Igényes, érzékeny.
• 'Speck' - 10–12 m magasra nő. Koronája zárt, kúp alakú. Hajtásai erősek, kellőképp napos helyen a lombja ezüstszürke (árnyékban sokkal fakóbb).
• 'Triomf van Boskoop' - 10–15 m-re növő, laza koronájú fajta. Ágai elállnak; a végük kissé lecsüng. Lombja szürkéskék. Teljesen télálló, ezért Magyarországon igen elterjedt.
• 'Van Pelt's Blue' - Mint a 'Columnaris', de a pikkelylevelei ezüstösebb kékek.

Sárga lombúak

• 'Stewartii' - Aranysárga lombú, gyorsan növő, kúp alakú változat. Tízéves korában mintegy 2 m, a kifejlett példány 10–12 m magas. Fiatal hajtásai felállók, később vízszintek; a végük bókoló. A dugványról növő példányok és az oltványok gyakran aszimmetrikusan fejlődnek, de alakjuk metszéssel javítható. Télen lombja némileg sötétebb lesz, de tavasszal ismét kisárgul. Fagyálló, de a hideg szelektől óvni kell. Az erősen meszes talajt és a száraz levegőt rosszul viseli. Aranysárga színe csak a napsütés hatására alakul ki.
• 'Stewartii Mini' — 'Stewartii' törpe rügymutációja.
• 'Ellwood's Gold' — Többcsúcsú gömb alakú, aranysárga lombú juvenális változat.
• 'Golden Wonder' - Széles kúp alakú, szép sárga színű, fiatal korban kissé fagyérzékeny. Tűző napra ne ültessük. Gyorsan nő; dugvánnyal könnyen szaporítható.
• 'Hillieri' – Aranysárga levelű fajta, ágacskái lapítottak, nagyok.
• 'Nova' - Gyors növekedésű, sárga lombú.
• 'Orlóci Arany' — Sárga, finom, sűrű lombú, alig termő, jó klímatűrő.
• 'Stardust' - A téli hideggel szemben ellenálló, gyors növekedésű, kúpos koronájú. Hajtásai vékonyak, sárgás színűek, a hajtások vége visszazöldülésre hajlamos.
• 'Stewartii' - 8–12 m magasra nő. Koronája zárt, kúp alakú. Fiatal korában hajtásai felállóak; idősebb korában a végük visszahajlik. Sokáig ez volt az egyetlen, Magyarországon is elterjedt sárga lombú fajta. Csak a nagy hidegek károsítják valamelyest.

Gömb alakúak

• 'Glauca' - Termete, növekedése az alapfajéval kb. azonos, de a lombja kékes. Ezen a néven forgalmazzák az alapfajénál ezüstösebb lombú magoncokat is.
• 'Glauca Argentea' - 5–8 m magasra nő. Koronája zárt, kúp alakú. Lombja feltűnően kékeszöld, a levelek fonákán ezüstös rajzolattal. Teljesen télálló.
• 'Globosa' - Alig 1 méteres, gömb alakú, tömött ágrendszerű, kékeszöld pikkelylevelekkel.
• 'Globus' - Fiatalon gömb, később tojás alakú, lassan növő, aszály- és fagytűrő. A zárt bokor oldalhajtásai kissé lehajlanak. Lombja fölül szürkészöld, a levelek fonáka ezüstös árnyalatú. Szereti a napos védett helyeket, de félárnyékban is szépen fejlődik, bár féloldalassá válhat. A nagyon meszes, száraz talajt nem bírja; ilyen helyeken lombja besárgul. Alacsony sövény nevelésére is kiváló. Magyar fajta, Barabits Elemér erdőmérnök szelektálta.
• 'Globus Silver ' - 1-2 méteres, lapított gömb alakú, tömött ágrendszerű, kékeszöld pikkelylevelekkel. Magyar fajta.
• 'Minima Glauca' - Törpe növekedésű, zöldesszürke lombú. Koronája lapított; rövid hajtásai legyezőszerűen állnak föl. Napon és félárnyékban is szépen fejlődik. Teljesen télálló; sziklakertekbe és sírokra kiválóan alkalmas.
• 'Tharandtensis Caesia' - Törpe növekedésű fajta. Koronája fiatalon gömb alakú, később tojásdad. Hajtásai rövidek, a lombja szürkészöld. Teljesen télálló.

Átmeneti alakok

• 'Blue Surprise' - Az 'Ellwoodii' javított változata: színe még kékebb, lombja edzettebb.
• 'Ellwoodii' - 1929 óta ismert fajta, amely Angliából terjedt el. 3-4 méteres (irodalmi adatok szerint akár 15 méteresre is megnövő), oszlopos termetű, gyakran többtörzsű. Ágai sűrűn, fölfelé állnak. Lassan nő, de alakja már fiatalon kialakul. Lombja ezüstös, többségében lapos és rövid tű, kisebb részben pikkely alakú levelekkel. Koronája sűrű, így zép, de igen kényes. A fiatal példányok fagyérzékenyek lehetnek. A meszes talajt nagyon rosszul tűri. Kiskertekben ideális, a szélvédett, félárnyékos, párás helyeket kedveli. Sírokra, sziklakertekbe is alkalmas.
• 'Fletcheri' - Az előzőhöz hasonló, de széles henger alakú, vegyesen tű- és pikkelylevelekből álló lombja pedig szürkészöld. 8–10 m magasra nő. Fiatalon fagyérzékeny. Félárnyékos, védett párás helyen szépen fejlődik.
• 'Lane' - Karcsú, kúp alakú koronát nevel. Lombja a hajtások végein aranysárga, a törzshöz közeledve fokozatosan zöldül. Ez a legszebb és leginkább fagyérzékeny sárga lombú fajta. A napot kedveli; árnyékban a lombja fakó sárga.

Egyéb fajták

• 'Albospica' - Terebélyes, kúp alakú fajta, az ágacskáinak egy része krémszínű.
• 'Erecta Viridis' - Lombja haragoszöld, koronája fiatalon tojás alakú, a csúcsa hegyes. A fiatal növények fagyérzékenyek. Magyarországon csak a nyugati megyékbe és ott is csak védett helyekre ajánlott.
• 'Gnom' — Szabálytalan, lapított alakú, zöld lombú, törpe változat.
• 'Fraseri' — Karcsú, oszlopos termetű. A lombja szürkészöld. Teljesen télálló, viszonylag igénytelen.
• 'Grayswood Pillar' – Felálló ágainak köszönhetően zárt, oszlopos koronájú fajta.
• 'Grisette'
• 'Green Star'
• 'Intertexta' — Koronája laza, a lombja világoszöld. Vezérhajtása és oldalágai is erősen lecsüngenek. gyorsan nő; fiatalon kissé fagyérzékeny.
• 'Pottenii' - Tömött, karcsú kúp alakú. Pikkelylevelei fényes zöldek. 10 métert is elér, de lassú növekedésű.
• 'Sylvania' (Silvania) - Magyar fajta: erre a rügymutációra Barabits Elemér bukkant rá, és azután ő is szaporította el. Lassan és legfeljebb 3–4 m magasra növő, karcsú kúp alakú kis fa. Ágai sűrűn, fölfelé nőnek. Hajtásai az álciprusokra jellemző módon, kanalasan görbülnek, a csúcsa bókoló. Lombjának fénylő mélyzöldjét télen is megőrzi. A szárazságot viszonylag jól tűri, sőt, a túl vizenyős helyeket nem is kedveli. Télálló és a hó sem károsítja, a talaj mésztartalmára azonban fölöttébb érzékeny.
• 'Silvania Pygmy' — A 'Silvania' apró változata sűrű hajtásokkal.
• 'Transsylvania' — a 'Silvania' magvetéséből származó karcsú, gyorsan növő, haragoszöld, gyengén termő oszlop.
• 'Triomf van Boskoop'
• 'Wisselii' - Karcsú, kúpos lombú fajta. Merev ágai ritkásan elállóak, rajtuk spirálisan elhelyezkedő, zömök ágacskákkal és hajtásokkal, ami miatt külleme egyedi. Rövid levelei sötét-, illetve kékeszöldek. Teljesen télálló.

Források

• A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
• Farjon, A.: Chamaecyparis lawsoniana. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.1. International Union for Conservation of Nature, 2013. (Hozzáférés: 2013. augusztus 29.)
• Schmidt Gábor - Tóth Imre (2006): Kertészeti dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
• Susanne Lips: Madeira. A Botanical Melting Pot! Oliver Breda Verlag, Duisburg. p. 11. ISBN 3-938282-09-6
• Urania – Növényvilág: Magasabbrendű növények I. Fordította: Dr. Horánszky András. Szakmailag ellenőrizte: Dr. Simon Tibor. Budapest: Gondolat Kiadó. 1974. 167. o. ISBN 963 280 139 3  
• Oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana). In Allen J. Coombes: Fák. Fényképek: Matthew Ward. Fordította: dr. Molnár Katalin. Szaklektor: dr. Kropog Erzsébet. Budapest: Tamarix Kft. 2009. 37. o. = Határozó kézikönyvek, ISBN 978-963-878-011-9  
• Növénykatalógus: Lővér hamisciprus
• Nyugat-Magyarországi Egyetem, Botanikus Kert
• Czáka Sarolta, Rácz István: Fenyők és örökzöldek, p. 15–18. Szépia Könyvkiadó. ISBN 963 7849 04 1
• Józsa Miklós: Fenyők és örökzöldek a kertben. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980. ISBN 963 231 034 9, 88–96. old.