Ugrás a tartalomhoz

Szerecsensáska

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Celes variabilis szócikkből átirányítva)
Szerecsensáska
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Sáskafélék (Acrididae)
Nem: Celes
Tudományos név
Celes variabilis
(Pallas, 1771)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szerecsensáska témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szerecsensáska témájú kategóriát.

A szerecsensáska vagy változó sáska (Celes variabilis) a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A szerecsensáska testhossza a hím esetében 16-26 mm, a nőstény 23-28 mm. Közepes termetű, zömök testalkatú faj. A hím sötétbarna vagy fekete, foltos mintázata csak gyengén kivehető. A nőstény szürkésbarna, pöttyökből és foltokból álló sötétebb mintázattal. A torpajzs kiemelkedő gerincén középen kis keresztrovátka figyelhető meg. Hátsó lábszára fekete vagy szürke. A szárnyak elérik vagy kissé túlhaladják a hátsó térdet. Az elülső szárnyakon egy vagy két keresztsáv látszik (főleg a nőstényeknél). A hátsó szárny nagy része rózsaszín vagy vörös (ritkán kék), a csúcsa fekete vagy füstösbarna.

Nem ciripel, a hímek repülés közben halk, zümmögő hangot adnak ki.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A kerepelő sáska hasonlít rá, nősténye az olaszsáskával és a homoki olaszsáskával is összetéveszthető.

Elterjedése

[szerkesztés]

Eurázsiában honos Észak-Spanyolországtól Közép-Ázsiáig. Délkelet-Európában, a Dél-Balkánon a leggyakoribb, de populációi itt is szigetszerűek. Elterjedésének északi határát Ausztria Burgenland tartományában és Magyarországon éri el. Magyarországon ritka, az Alföldön, a Bakonyban, a Balaton-felvidéken élnek állományai.

Életmódja

[szerkesztés]

Meleg, napsütötte, ritkás vegetációjú ürmös-szikes puszták, homokpuszták, kopár legelők és sziklagyepek lakója. Alapvetően növényevő, de elpusztult rovarokat, csigákat is fogyaszt. A talajszinten tartózkodik, felzavarva 5-10 méteres repülésekkel menekül. A legeltetés különösebben nem zavarja.

Kifejlett példányaival június végétől októberig találkozhatunk. Az áttelelő petékből már áprilisban kikelnek lárvái.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]