Ugrás a tartalomhoz

Katalónia

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Catalunya szócikkből átirányítva)
Katalónia
(Catalunya (katalán),
Catalonha (okcitán),
Cataluña (spanyol))
Katalónia címere
Katalónia
címere		 Katalónia zászlaja
Katalónia
zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
TartománySpanyolország
Rang
  • autonomous community of Spain
  • historical nationality
Hivatalos nyelv
SzékhelyBarcelona
Alapítás éveKatalán megyében: 988
Katalán alkotmányok: 1283
Generalitat: 1359
ElnökQuim Torra
PolgármesterSalvador Illa Roca (2024. augusztus 8. – , Pere Aragonès i Garcia, Socialists' Party of Catalonia)
Körzethívószám+34 97-
+34 93 (Barcelona)
Népesség
Teljes népesség7 747 709 fő (2022)[1]
Népsűrűség240 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32 114 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 50′ 15″, k. h. 1° 32′ 16″41.837500°N 1.537778°EKoordináták: é. sz. 41° 50′ 15″, k. h. 1° 32′ 16″41.837500°N 1.537778°E
Katalónia
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Katalónia
 témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Katalónia (katalánul Catalunya, okcitanul Catalonha, spanyolul Cataluña) Spanyolország egyik autonóm közössége az ország északkeleti részén. Északon Andorra és Franciaország, délen Valencia, keleten a Földközi-tenger, nyugaton Aragónia határolja.

A Katalán Köztársaságot (katalánul: República Catalana) a katalán parlament kiáltotta ki egyoldalúan függetlenségi nyilatkozattal 2017. október 27-én.[2] A függetlenséget egy alkotmányügyi válság közepette kiáltották ki, amit a 2017-es katalán függetlenségi népszavazás okozott. Miután a katalán parlament kikiáltotta Katalónia autonóm közösség elszakadását Spanyolországtól, a spanyol Szenátus érvényesítette az 1978-as spanyol alkotmány 155. cikkét,[3] amely lehetővé teszi, hogy a spanyol kormány közvetlenül irányítsa az autonóm Katalóniát.[4]

Földrajza

[szerkesztés]
Katalónia a NASA felvételén

Domborzata

[szerkesztés]

Északon a Pireneusok (kat. Pirineus catalans, sp. Pirineos catalanes) láncai fekszenek a déli irányból hozzá kapcsolódó előpireneusi (kat. Prepirineus, sp. Prepirineos) vidékekkel, míg a tengerparttal párhuzamosan a Katalóniai-hegység (kat. Serralades Costaneres Catalanes, sp. Cordillera Costera Catalana) vonulatai húzódnak: a Parti-hegylánc (kat. Serralada Litoral, sp. Cordillera Litoral), és nyugatabbra a Prelitoriális-hegylánc (kat. Serralada Prelitoral, sp. Cordillera Prelitorial). A Katalóniai-hegység legmagasabb hegye a Montseny (1720 m) és a Montserrat (1235/1236 m).

Vízrajza

[szerkesztés]

Folyói:

A legnagyobb folyók az Ebro (kat. Ebre), a Llobregat és a Segre. Kisebbek a Tet, a Fluvià, a Ter, a Foix, a Francolí, a Gaià, a Noguera Pallaresa, a Noguera Ribagorçana és a Valira.

Tavai:

Banyolesi-tó, Cavallers, Certascans, Closell, Gola, Llauset, Llebreta, Llong, Mangades, Monges, Montcortes, Mort, Naorte, Negre, Ratera, Romedo, Sant Gerber, Sant Maurici.

Állat- és növényvilága

[szerkesztés]
Montseny ősszel

Természetvédelmi területei

Az autonóm közösségben a Katalán Kormány által létrehozott "Consell de Protecció de la Natura" intézménye felel a természetvédelmi területekért. 2009-ben egyetlen nemzeti park és tizenegy természeti park található a közösség területén.

Aigüestortes és Sant Maurici Nemzeti Park

Védelem alatt álló parkjai:

  • Aigüestortes és Sant Maurici Nemzeti Park (Parc Nacional d'Aigüestortes i Estany de Sant Maurici)
  • Serra de la Marina Természeti Park (Parc de la Serra de la Marina)
  • Garraf Természeti Park (Parc Natural del Massif del Garraf)
  • Cadí-Moixeró Természeti Park (Parc Natural del Cadí-Moixeró)
  • Montserrat Természeti Park (Parc Natural de la Muntanya de Montserrat)
  • Montseny Természeti Park (Parc Natural del Montseny)
  • Sant Llorenç del Munt és la Serra de l'Obac Természeti Park (Parc Natural de Sant Llorenç del Munt i la Serra de l'Obac)
  • Aiguamolls de L'Empordà Természeti Park (Parc Natural Aiguamolls de L'Empordà)
  • Ebro-delta Természeti Park (Parc Natural del Delta de l'Ebre)
  • Garrotxa Vulkáni Körzet Természeti Park (Parc Natural de la Zona Volcànica de la Garrotxa)
  • Llobregat-delta Természetvédelmi Terület (Reserves Naturals del Delta del Llobregat)...

Történelme

[szerkesztés]
A Casa Amatller épületének faragványa, Szent György és a sárkány története, Barcelona
Katalónia grófságai a 8–12. században és a Córdobai Kalifátus összeszorulása
Katalónia grófságai 1131-ben
Aragónia (és a Barcelonai grófság) terjeszkedése a 11–12. században
 Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyó szöveg helyett.
„A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.)
Kérjük, segíts átírni a szócikket folyó szöveggé!

A 2017. október 1-ejei népszavazás után

[szerkesztés]
  • 2017. október 1-jén népszavazást rendeztek a Spanyolországtól való elszakadásról. Előzetesen mind az alkotmánybíróság, mind a kormányfő több alkalommal is törvénytelennek minősítette a népszavazást. A spanyol rendőrség nyílt erőszakkal próbálta a népszavazást megakadályozni: A szavazóhelyiségek egy részét bezárta, elrabolta az urnák egy részét és több millió szavazólapot. A szavazóhelyiségek felé tartó emberek közül több százat súlyosan megsebesített.[5]
  • 2017. október 27-én a katalán parlament 72 igen, 10 nem, 2 tartózkodás mellett kikiáltotta Katalónia függetlenségét. A nem elszakadáspárti ellenzék kivonult a parlamentből, így ők nem adtak le szavazatot.[6][7][8]
  • Lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények vádjával 2017. október 30-án a spanyol állami főügyész büntetőeljárás megindítását kezdeményezte a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen.[9]
  • 2019 februárjában Madridban a spanyol legfelsőbb bíróságon megkezdődött a per 12 katalán függetlenségi politikus ellen, akiket az ügyészség azzal vádol, hogy 2017. október 1-jén alkotmányellenesen szerveztek függetlenségi népszavazást, majd fogadtak el katalán függetlenségi nyilatkozatot. Az ügyészség 7 és 25 év közötti börtönbüntetést kért különböző olyan bűncselekmények miatt, amelyekkel az ügyészség érvelése szerint veszélybe sodorták Spanyolország alkotmányos rendjét.[10]
  • 2019. október 14-én hirdetett a spanyol legfelsőbb bíróság ítéletet a katalán politikusok ügyében: A vádlottak közül kilencre 9 és 13 év között börtönbüntetést szabott ki, három vádlottat egy időre a köztisztség viselésétől tiltott el, illetve pénzbüntetéssel sújtotta őket.[11] Az ítélet elleni tiltakozásul Barcelonában egy erőszakba torkolló tüntetés tört ki, amelyben több mint százan megsebesültek.[12]

Közigazgatása

[szerkesztés]
Katalónia tartományai
Katalónia járásai (Comarques)

Katalónia (Spanyolország más vidékeihez hasonlóan) tartományokra (províncies / provincias) oszlik, ezek közigazgatási és önkormányzati funkciói azonban napjainkra szinte teljesen megszűntek. A 2006. évi autonómia-statútum alapján Katalóniában a területi beosztás alapját a mintegy 950 község (municipis / municipios) és a nyolc megye (vegueria / regió) képezi. Ezeken kívül községek feletti önkormányzati egységek is léteznek, a 41 járás (comarques / comarcas).

Tartományok

[szerkesztés]

Katalóniát 4 tartományra (provincias) osztják:

Megyék

[szerkesztés]

A nyolc megye (kat. vegueries / regions, sp. veguerias / regiones) a 2006. évi autonómia-statútum (Estatut d'Autonomia de Catalunya de 2006) alapján jön létre és tanácsaik átveszik a tartományi tanácsok helyét. Ettől kezdve tehát a megyék képezik a területi önkormányzati egységeket.

Járások

[szerkesztés]

A községeket az alábbi 41 járásba (kat.: "comarques", sp.:comarcas) szervezték (1936/1988):

Katalónia járásai
Hivatalos (katalán) név Spanyol név Lakosság Terület (km²) Székhely
Alt Camp - 33 635 544,7 Valls
Alt Empordà Alto Ampurdán 99 321 1342,4 Figueres
Alt Penedès Alto Penedés 80 976 592,4 Vilafranca del Penedès
Alt Urgell Alto Urgel 19 105 1446,9 La Seu d’Urgell
Alta Ribagorça Alta Ribagorza 3477 426,8 El Pont de Suert
Anoia - 93 529 866,6 Igualada
Bages - 155 112 1295,2 Manresa
Baix Camp - 145 675 695,3 Reus
Baix Ebre Bajo Ebro 66 369 987,9 Tortosa
Baix Empordà Bajo Ampurdán 102 566 700,5 La Bisbal
Baix Llobregat Bajo Llobregat 692 892 486,5 Sant Feliu de Llobregat
Baix Penedès Bajo Penedés 61 256 295,5 El Vendrell
Baixa Cerdanya Baja Cerdaña 14 158 546,4 Puigcerdà
Barcelonès Barcelonés 2 093 670 143,1 Barcelona
Berguedà Berguedá 37 995 1182,5 Berga
Conca de Barberà Cuenca de Barberá 18 766 648,9 Montblanc
Garraf - 108 194 592,4 Vilanova i la Geltrú
Garrigues Garrigas 18 999 799,7 Borges Blanques
Garrotxa Garrocha 47 747 592,4 Olot
Gironès Gironés 136 543 575,5 Girona
Maresme - 356 545 396,9 Mataró
Montsià Montsiá 57 550 708,7 Amposta
Noguera - 34 744 1733,0 Balaguer
Osona - 129 543 1263,8 Vic
Pallars Jussà Pallars Jussá 12 057 1290,0 Tremp
Pallars Sobirà Pallars Sobirá 6174 1355,2 Sort
Pla de l’Estany - 24 347 262,7 Banyoles
Pla d’Urgell Plana de Urgell 29 723 304,5 Mollerussa
Priorat Priorato 9196 496,2 Falset
Ribera d’Ebre Ribera de Ebro 21 656 825,3 Mora d’Ebre
Ripollès Ripollés 25 744 958,7 Ripoll
Segarra - 18 497 721,2 Cervera
Segrià Segriá 166 090 1393,7 Lleida
Selva - 117 393 995,5 Santa Coloma de Farners
Solsonès Solsonés 11 466 998,6 Solsona
Tarragonès Tarragonés 181 374 317,1 Tarragona
Terra Alta - 12 196 740,0 Gandesa
Urgell Urgel 31 026 586,2 Tàrrega
Val d’Aran[13] Valle de Arán 7691 620,5 Vielha
Vallès Occidental Vallés Occidental 736 682 580,7 Sabadell i Terrassa
Vallès Oriental Vallés Oriental 321 431 851,9 Granollers

Községek

[szerkesztés]

Katalóniában (Spanyolország más részeihez hasonlóan) nincs különbség a városi és a falusi jellegű települések jogállása között. A katalóniai községek (municipis / sp. municipios) száma 2005-ben 946 volt, ebből 502 lakóinak száma nem érte el az 1000 főt. 59 település lakossága több mint 20 000 fő, ezeken a településeken él a Katalóniában lakók 70%-a. Helységek a tartományok szerint:

Politika

[szerkesztés]
Palau de la Generalitat de Catalunya, Barcelona

Katalónia parlamentje a Katalán Parlament, melybe legutóbb a 2021-es katalóniai regionális választás alkalmával választottak képviselőket.

Katalónia elnökei:

Népesség

[szerkesztés]

Népessége a 2020-as évek elején mintegy 7,7 millió fő.

A várható élettartam 83 év felett van.[14]

Népességváltozás

[szerkesztés]
A népesség alakulása 2014 és 2022 között
Lakosok száma
7 433 894
7 424 754
7 448 332
7 496 276
7 543 825
7 619 494
7 727 029
7 739 758
7 747 709
201420152016201720182019202020212022
Adatok: Wikidata

Nyelvek megoszlása és használata

[szerkesztés]

Fő szócikk: Katalán nyelv, Spanyol nyelv, Okcitán nyelv

A katalán nyelv (katalánul català, IPA: [kə.tə'la] vagy [ka.ta'la]) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik, legközelebbi rokona az okcitán (provanszál) nyelv. Hivatalos nyelv Andorrában, valamint Spanyolországban Katalónia, Valencia (valenciai, valencià) és a Baleár-szigetek (baleári, balear) autonóm közösségekben.

Katalónia nyelvhasználata

Mely nyelvekkel azonosítják magukat a katalánok (2003)
Anyanyelv Saját nyelv Általában használt nyelv
Katalán 40,4% 48,8% 50,1%
Kasztíliai 53,5% 44,3% 44,1%
Mindkét nyelv (katalán és kasztíliai) 2,8% 5,2% 4,7%
Aráni 0,1% 0,0% 0,0%
Más nyelvek 3,2% 1,7% 1,1%


A katalán nyelv ismerete Katalóniában

A katalán nyelv ismerete Katalóniában (2001)
Az ismeret foka Lakosság Százalék
Érti a nyelvet 5 872 202 94,5%
Beszéli a nyelvet 4 630 640 74,5%
Olvas katalánul 4 621 404 74,4%
Ír katalánul 3 093 223 49,8%
2 éves kor feletti teljes lakosság 6 215 281

Forrás: Institut d'Estadística de Catalunya

Kultúra

[szerkesztés]
Narcís Monturiol i Estarriol
Antoni Gaudí

Tudomány

[szerkesztés]

A tudományos és technológiai beruházás volt Katalónia fejlődésének egyik legfontosabb pillére. A legismertebb katalán tudósok közt érdemes megemlíteni: Narcís Monturiolt, a tengeralattjáró feltalálóját, Josep Comas i Solà csillagászt, Eduard Fontserè klimatológust és Joan Oró biokémikust.

Építészet

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]

Lásd még: Katalán irodalom

Ünnepek, szokások

[szerkesztés]

Katalónia ünnepnapjai:

  • április 23., Sant Jordi napja: Sárkányölő Szent György Katalónia patrónusa. Hivatalosan munkanap. E napon egy szál rózsát és egy könyvet ajándékoznak. Megfelel a Valentin-nap hagyományának.
  • június 24., Sant Joan napja: Hivatalosan ünnepnap, nem munkanap. Hagyomány szerint megelőző éjszaka zajlik az ünnepelés petárdákkal és tűzijátékokkal, mivel ez az év legrövidebb éjjele, a nyár kezdete.
  • szeptember 11., Katalónia nemzeti ünnepe: Nem munkanap. Barcelona elestére emlékeznek e napon. 1714. szeptember 14-én V. Fülöp spanyol király csapatai elfoglalták a katalán fővárost, betiltotta a katalán intézményeket. 1980-ban a Katalán Parlament ünnepnappá nyilvánította szeptember 11–ét.

Gasztronómia

[szerkesztés]

A katalán konyha mediterrán jellegű. Számos, a középkorból ránk maradt katalán szakácskönyv tanúskodik a helyi gasztronómia gyökereiről.[15] Ezekben a könyvekben sokféle mártás receptjét találhatjuk, amelyek gyömbér, szerecsendió, fahéj, szegfűszeg, bor és méz hozzáadásával készülnek.[16] Ebből az időből származó régi katalán karácsonyi fogás a baromfihúsból készülő salsa de pagó.[17]

A katalán konyha fő alapanyagai a friss zöldségeket (különösen paradicsom, fokhagyma, padlizsán, paprika és articsóka), a gabonafélék és azokból készült termékek (kenyér és tésztaféleségek), olívaolaj és különféle borok, hüvelyesek (bab, csicseriborsó), a vadon termő gomba (amely a szintén katalán Andorrában is alapvető hozzávaló[18]), dió, fenyőmag, mogyoró és mandula, sertéshús (valamint az abból készülő kolbász és sonka), juh- és kecskesajt, baromfihús, bárányhús, többféle hal (szardínia, szardella, tonhal, tőkehal)[19] és a tenger gyümölcsei (garnélarák, tintahal, tengeri csiga).

A sertéshús fogyasztása Katalóniában kimagasló, sőt a régió Spanyolország legfőbb sertéshústermelője.[20] Gyakori, hogy szárazföldi húsokat (sertést és baromfit) kombinálnak hallal és a tenger gyümölcseivel olyan fogásokban, mint a mar i muntanya, arròs mar i muntanya és sipia amb mandonguilles.

A kolbászoknak igen széles választéka található Katalóniában, mint az allioli, samfaina, romesco és xató. Ezek töltelékéhez sokszor adnak olivaolajat, fokhagymát, paradicsomot, kenyérbelet, sőt mandulát és mogyorót is.

Rengeteg desszertféleséggel is találkozni, amelyeket között a krémesek állnak első helyen, így a katalán krémes (crema catalana) vagy a mató de monja krémes, a menjar blanc krémes vagy a xuixos krémes. Egyéb édességek a carquinyoli mandulás keksz vagy a panellett, ami fenyőmagból, mandulából és cukorból készül.

A borok kihagyhatatlan elemei a gasztronómiának. Katalóniának 11 híres borvidéke van: Priorat, Penedès, Catalunya, Costers del Segre, Conca de Barberà, Montsant, Alella, Tarragona, Empordà, Pla del Bages és Terra Alta. Penedès és Anoia pezsgőgyártásáról is híres. Katalóniában egy sajátos muskotályfajtát állítanak elő, amely erősebb és főleg desszertbornak szolgál.

  • Xuixo
    Xuixo
  • Carquinyoli
    Carquinyoli
  • Katalán kolbász
    Katalán kolbász
  • Amanida kolbász
    Amanida kolbász
  • Hurkák és disznóláb
    Hurkák és disznóláb
  • Longaniza kolbász
    Longaniza kolbász
  • Sertéshúskészítmények egy barcelonai piacon
    Sertéshúskészítmények egy barcelonai piacon
  • A tenger gyümölcsei egy barcelonai piacon
    A tenger gyümölcsei egy barcelonai piacon
  • Mató, katalán kecskesajt
    Mató, katalán kecskesajt
  • Tupí, katalán túró
    Tupí, katalán túró
  • Arros bacalla, katalán zöldséges rizs
    Arros bacalla, katalán zöldséges rizs
  • Rizs rákkal
    Rizs rákkal
  • Lladonel, katalán bor
    Lladonel, katalán bor
  • Katalán muskotály gyümölcsökkel
    Katalán muskotály gyümölcsökkel

Gazdaság

[szerkesztés]
Seat Altea XL

A terület hagyományosan ipari jellegű, de meghatározó jelentőségűvé vált a turizmus is. A régió által megtermelt GDP éves szinten mintegy 215 milliárd euró összeget tesz ki. A terület GDP-jének ötödét az ipar adja, akárcsak a szintén közel a GDP egy ötödéért felelős turizmus. Az export összege 2016-ban mintegy 64 milliárd euró volt.[14]

Mezőgazdaság

[szerkesztés]

A mezőgazdaság fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében, különösen a földművelés jelentős. A campo secanót (száraz földet) külterjesen, öntözés nélkül művelik, legfőbb terményei az árpa, a búza és a hüvelyesek. A campo regadíón (öntözött földön) citrusfélék, gabona, szőlő és zöldségfélék teremnek. Spanyolország és Katalónia a világ első olajbogyótermesztője évi mintegy egymillió tonnával. Bor- és olívaexportja kiemelkedő, Katalónia Európa második pezsgőexportőre (Franciaország után).

Állattenyésztése alacsony színvonalú: juh, selyemhernyó, sertés. A gazdaságban fontos szerepet játszik a halászat, bár az 1980-as évek óta az Európai Unió előírásai ezt is korlátozzák.

Ipar

[szerkesztés]

Vezető ágazatok: acélgyártás, textilipar, vegyipar, élelmiszeripar.

Katalónia iparában kiemelkedő szerepet játszik a gépkocsigyártás 1950. május 9-én megalakult 600 millió peseta alaptőkével a Sociedad Española de Automóviles de Turismo S.A., a SEAT, ami jelenleg a Volkswagen csoport tagja.

Kereskedelem

[szerkesztés]

Idegenforgalom

[szerkesztés]
Lloret de Mar
Montserrat – Plaça de Santa Maria

2016-ban a régióba mintegy 17 400 000 fő látogatott külföldről.[14]

Üdülőturizmus a tengerparton

Téli aktív turizmus a Pireneusokban és az Előpireneusok vidékén: 18 síparadicsoma Boí-Taüll (Alta Ribagorça), Salardú, Vielha és Mijaran, Vaqueira (Val d’Aran), La Molina, la Masella, Lles i Arànser (Cerdanya), Superespot i Port Ainé (Pallars Sobirà), Rasos de Peguera, Pal (Berguedà), Port del Comte (Solsonès) és Núria (Ripollès).

* A kulturális turizmus célpontjai, nevezetességek

Katalónia UNESCO világöröksége:

Közlekedés

[szerkesztés]

Repülőterek

  • Aeroport Internacional de El Prat – El Prat Nemzetközi Repülőtér (Barcelona repülőtere, Spanyolország második legnagyobb reptere) a T1 illetve T2 terminállal (2009.06.)
  • Aeroport de Girona-Costa Brava – Girona-Costa Brava Repülőtér, nemzetközi jellegű.
  • Aeroport de Reus – Reusi Repülőtér, nemzetközi jellegű.
  • Aeroport de Sabadell – Sabadelli Repülőtér.
  • Aeroport de Lleida-Alguaire – Lleidai Repülőtér (2007–2009)

Kikötők

  • Katalónia két legfontosabb kikötővárosa Barcelona és Tarragona. Emellett számos kisebb személyforgalmi, halász- és sportkikötő sorakozik a tengerparton.

Sport

[szerkesztés]
Circuit de Catalunya
Estadi de l'Espanyol

Jelentős sportesemények

[szerkesztés]

Minden esztendőben:

  • Formula–1 spanyol nagydíj (kat. Gran Premi d'Espanya de Fórmula 1, sp. Gran Premio de España de Fórmula 1) (Montmeló)
  • MotoGP – Gyorsaságimotoros-világbajnokság katalán nagydíj (kat. Gran Premi de Catalunya de MotoGP, sp. Gran Premio de Cataluña de MotoGP) (Montmeló)
  • Rally Costa Brava (Lloret de Mar).

Sportklubok

[szerkesztés]
  • FC Barcelona vagy Fútbol Club Barcelona (Barcelona) – Az egyesületet 1899. november 29-én alapította a svájci Hans Gamper. Az FC Barcelona előbb a katalán regionális bajnokságban és a spanyol labdarúgókupában, később pedig az 1928-ban megalakított egységes spanyol labdarúgó-bajnokságban és a nemzetközi kupákban vált a spanyol, valamint a nemzetközi labdarúgás egyik legmeghatározóbb egyesületévé.
  • RCD Espanyol (Barcelona) – Az Espanyolt 1900. október 28-án alapította Ángel Rodríguez, a barcelonai egyetem építészmérnök hallgatója. A spanyol labdarúgás történetének 6. legeredményesebb csapata.
  • Girona FC, teljes nevén Girona Fútbol Club gironai székhelyű labdarúgócsapat, mely 2017-18-ban az élvonalban szerepel.

Sportlétesítmények

[szerkesztés]
  • Formula–1 versenypálya (kat.Circuit de Catalunya, sp. Circuito de Cataluña de Montmeló, Montmeló)
  • Camp Nou – FC Barcelona Stadion (kat.Camp Nou, vagy rövid nevén a Campo, Barcelona, Les Corts)
  • Olimpiai Stadion (kat. Estadi Olimpic, sp. Estadio Olimpico – Barcelona, Montjuich)
  • RCD Espanyol Stadion (kat. Estadi Nou del RCD Espanyol, Cornellà-El Prat, Barcelonès), épült: 2003–2009

Sportolók

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://www.idescat.cat/indicadors/?id=anuals&n=10328&col=1
  2. ↑ „Catalan parliament votes to declare independence from Spain”, Guardian, 2017. október 27. (Hozzáférés: 2017. október 27.) 
  3. ↑ „Catalans declare independence from Spain”, BBC News, 2017. október 27. (Hozzáférés: 2017. október 27.) (brit angol nyelvű) 
  4. ↑ „Catalan crisis: Spain PM Rajoy demands direct rule”, BBC, 2017. október 27. (Hozzáférés: 2017. október 27.) 
  5. ↑ https://mno.hu/kulfold/ezrevel-gyulekeznek-a-katalanok-a-betiltott-nepszavazasra-2419419
  6. ↑ https://index.hu/kulfold/2017/10/27/katalonia_spanyolorszag_elszakadas_mariano_rajoy/
  7. ↑ „Catalan crisis: Regional MPs debate Spain takeover bid”, BBC, 2017. október 26. (Hozzáférés: 2017. október 27.) 
  8. ↑ „Catalan parliament declares independence from Spain”, BBC, 2017. október 27. (Hozzáférés: 2017. október 27.) 
  9. ↑ http://m.origo.hu/nagyvilag/20171030-buntetoeljaras-meginditasat-kezdemenyezi-az-ugyeszseg-a-levaltott-katalan-kormany-ellen.html
  10. ↑ https://hu.euronews.com/2019/02/12/megkezdodott-a-katalan-politikusok-pere
  11. ↑ https://merce.hu/2019/10/14/osszesen-csaknem-100-ev-bortont-osztott-ki-a-legfelso-birosag-a-katalan-fuggetlensegparti-vezetoknek/
  12. ↑ https://merce.hu/2019/10/15/barcelona-ego-barikadokkal-halalta-meg-a-fuggetlensegparti-vezetok-bebortonzeset/
  13. ↑ Aráni nyelven; katalánul Vall d’Aran.
  14. ↑ a b c Kis Finnország a Földközi-tenger partján: ilyen lenne Katalónia, ha ország lenne. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. október 11.)
  15. ↑ Scholliers, Peter (2012): Writing Food History: A Global Perspective. ISBN 9780857852175
  16. ↑ Alimentació i societat a la Catalunya medieval. CSIC Press. 1998. ISBN 9788400069209
  17. ↑ Pollastre o capó rostit amb salsa de pagó (Cuina Catalana)
  18. ↑ The 10 Most Traditional Dishes From Andorra (The Culture Trip)
  19. ↑ Pujol, Anton (2009): Cosmopolitan Taste. Food, Culture & Society. 12 (4): 437–455. o.
  20. ↑ MEAT AND DELI MEATS (Prodeca)

Források

[szerkesztés]
  • Baedeker Spanyolország (Ikon Kiadó Kft., Bp. 1992.) ISBN 963-7948-14-7
  • Katalán Wikipédia (nyelvi, népességi, járási táblázatok)

További információk

[szerkesztés]
  • Pàgina de la Generalitat de Catalunya
  • Estatut d'Autonomia del 2006
  • Katalónia.lap.hu – Linkgyűjtemény
  • Katalónia tényleg elszakadhat? – Index, 2013. február 19.
  • Előd Fruzsina, Szémann Tamás: Kis Finnország a Földközi-tenger partján: ilyen lenne Katalónia, ha ország lenne. Index.hu, 2017. október 10. (Hozzáférés: 2017. október 10.)
  • Jürgen Reiter: Costa Brava, Katalónia; ford. Péter Ilona; Orbán, Budapest, 1998
  • Gyöngy Anna: Panka naplója. Két év Katalóniában; Dinasztia, Budapest, 2002
  • Barcelona és Katalónia; szerk. Roger Williams, ford. Tamás Anna; bőv., átdolg. kiad.; Panemex, Budapest, 2008
  • Királylányok messzi földről. Magyarország és Katalónia a középkorban; szerk. Ramon Sarobe, Tóth Csaba; Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2009
  • George Orwell: Hódolat Katalóniának; ford. Betlen János, Tóth László; Európa, Budapest, 2015
  • Győri Szabó Róbert: FC Katalónia. A Barça és a katalán függetlenség; Kanári Könyvek–Akadémiai, Bp., 2016
  • Győri Szabó Róbert: Katalónia – a függetlenség álma. A katalán önállóság történeti nézőpontból; Osiris, Budapest, 2021
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Katalónia&oldid=27158932”