Ugrás a tartalomhoz

Kockás busalepke

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Carterocephalus palaemon szócikkből átirányítva)
Kockás busalepke
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Busalepkefélék (Hesperiidae)
Alcsalád: Hesperiinae
Nem: Carterocephalus
Faj: C. palaemon
Tudományos név
Carterocephalus palaemon
(Pallas, 1771)
Szinonimák
  • Carterocephalus mackenziei Wyatt, 1965
  • Cyclopides skada Edwards, 1870
  • Hesperia mesapano Scudder, 1868
  • Papilio brontes Denis and Schiffermüller, 1775
  • Papilio paniscus Fabricius, 1775
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kockás busalepke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kockás busalepke témájú médiaállományokat és Kockás busalepke témájú kategóriát.

A kockás busalepke (Carterocephalus palaemon) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a busalepkefélék (Hesperiidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése

[szerkesztés]

Élőhelye

[szerkesztés]

Főleg a mészkőhegységeket kedveli. Leginkább erdei tisztásokon, vizenyős réteken és patakpartokon találkozhatunk vele.

Megjelenése

[szerkesztés]

Fekete alapszínű szárnyait négyzetes, narancssárga foltok tarkázzák. Alulnézetben az elülső szárnypár feketén pöttyözött narancsszínű; a narancsvörös alapszínű hátsó párat feketével keretezett, krémszínű pöttyök díszítik. A szárny fesztávolsága 2,5–3,2 cm; a nőstények kissé nagyobbak a hímeknél.

Életmódja

[szerkesztés]

Évente egy, hosszú életű nemzedéke kel ki, és áprilistól júliusig röpül. Az imágók a virágok nektárjával táplálkoznak. A hímek a gyepszint növényei közt röpködve keresik a párzani hajlandó nőstényeket. A nőstény petéit egyesével rakja a gazdanövény leveleire. A hernyó a levelekből zsákot sző magának, és különféle anyagokat ragaszt rá. Ebben a zsákban lakik, táplálkozik és telel át. Tavasszal bábozódik be.

A hernyók Kaliforniában különféle füveken élnek; fő gazdanövényük a nádtippan (Calamagrostis purpurascens), Európában fő gazdanövényeik általában a rozsnok (Bromus) fajok, de például Skóciában a nyugati kékperje (Molinia caerulea), Angliában pedig az erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum).

Alfajai

[szerkesztés]
  • C.p. palaemon (Pallas, 1771) - Közép-Európától Oroszország Csendes-óceáni partvidékéig.
  • C.p. borealis Lingonblad - Fennoskandiában.
  • C.p. mandan (W.H.Edwards, 1863) Észak-Amerikában.
  • C.p. albiguttata (Christoph, 1893) - a Urál középső részén és Szibériában.
  • C.p. murasei (Matsumura, 1925) - Dél-Szahalinon.
  • C.p. satakei (Matsumura, 1919) - Honsú szigetén.
  • C.p. akaishianus (Fujioka, 1970) - Honsú szigetén.

Források

[szerkesztés]