Ugrás a tartalomhoz

Laborcbér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Brestov nad Laborcom szócikkből átirányítva)
Laborcbér (Brestov nad Laborcom)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásMezőlaborci
Rangközség
Első írásos említés1434
PolgármesterJán Zubaľ
Irányítószám067 01
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámML
Népesség
Teljes népesség106 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság215 m
Terület6,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 06′ 42″, k. h. 21° 56′ 19″49.111667°N 21.938611°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 42″, k. h. 21° 56′ 19″49.111667°N 21.938611°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Laborcbér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laborcbér (1899-ig Izbugya-Bresztó, szlovákul: Brestov nad Laborcom, korábban Zbudsky Brestov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Mezőlaborctól 18 km-re délre, a Laborc bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1434-ben „Breztow” alakban említik először. 1463-ban „Berezthew” néven szerepel korabeli forrásban. A 16. században a Forgách és Pethő családok birtoka, később több nemesi család tulajdonában állt. 1715-ben malma, 5 lakott és 4 lakatlan háza volt. 1787-ben 27 házában 204 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BRESZTO. Izbugya Breszto. Tót, és elegyes falu Zemplén Vármegyében, birtokosa Kazintzy Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek. Határja soványas, noha némelly vagyonnyai meglehetősek, termésbéli vagyonnyaira nézve hasonlít Csebinyéhez, harmadik Osztálybéli.”[2]

1828-ban 35 háza és 254 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Izbugya-Bresztó, orosz falu, Zemplén vármegyében, Papina fiókja, 16 r., 240 g. kath., 7 zsidó lak. Szántóföldje 791 hold. F. u. többen. Ut. p. Nagymihály.”[3]

A 19. század végén sok lakója kivándorolt.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Laborczbér, előbb Izbugya-Bresztó, laborczmenti ruthén kisközség, 38 házzal és 218 gör. kath. vallású lakossal, kiknek itt templomuk nincsen. Postája, távírója és vasúti állomása Laborczradvány. 1434-ben a Zbugyaiak birtoka. 1563-ban Pethő János és Forgách Simon kapnak rá királyi adományt, míg 1588-ban Malikóczy Gábort és Miklóst iktatják egyes részeibe; 1598-ban Nyárády Albert, Fejér Illés, Palocsay György, Bornemisza János és Soós János özvegye szerepelnek birtokosaiként. Az újabb korban földesurai a Dessewffy, Zombory és Boronkay, majd a Szirmay családok. Most Szilassy Györgynek van itt nagyobb birtoka. 1873-ban éhinség pusztított a községben.”[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 220, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 68 lakosából 49 ruszin és 10 szlovák volt.

2011-ben 105 lakosából 57 szlovák, 19 ruszin és 16 roma.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Laborcbér&oldid=23569716”