Benczúr János

Benczúr János
Született	1817. május 29. Losonc
Elhunyt	1852. július 12. (35 évesen) Rimabrézó
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	jogász
A Wikimédia Commons tartalmaz Benczúr János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Benczúr János (Losonc, 1817. május 29. – Rimabrézó, 1852. július 12.) járásbíró, ügyvéd.

Élete

Atyja Benczur Sámuel evangélikus lelkész volt, aki 1827-ben Nyíregyházára költözvén, fiát is itt taníttatta; a gimnázium felsőbb osztályait az eperjesi kollégiumban hallgatta, a jogot Pesten végezte s 1842-ben ügyvédnek esküdött fel, 1848-ban Nyíregyháza aljegyzője volt, mely hivataláról a szabadságharc után lemondott és egy ideig bujdosott, azután ügyvédkedett; később császári és királyi járásbíró lett.

Munkái

Benczúr Miklós, Benczúr János és Benczúr Zsuzsanna emléktáblája Nyíregyházán

• Alkotmányozás vagy vélemény a megyei s sz. kir. városi kérdések iránt. Pest. 1843.
• Cecil. Regény, Hahn-Hahn Ida grófnő után ford. németből. Uo. 1844. Két rész. (Uj Külföldi Regénytár IV. V.)
• Európai titkok egy mediatizalttól. Uo.… (Ford.)
• Magyarországi hitbizományok czélszerű átváltoztatásáról. Uo. 1847. (A magyarországi hitbizományok átalakításáról. Az Akadémia által 1846-ban a Dercsényi János-féle jutalmakkal koszorúzott pályamunkák II.)
• Ügyvédi viszonyok. Pest, 1847. (A m. Akadémia dicséretében részesült.)
• A szabadság és társadalmi rend elméletei. Uo. 1848.

Az irodalommal már 1836-ban foglalkozott, midőn az eperjesi magyar társaságnak tagja volt; azután Pesten a Jelenkor mellett sokáig működött, különösen tanulmányozása tárgyává tette a közjogi viszonyokat. Dolgozatai Széchenyi István gróf figyelmét is felköltötték; írt még az Athenaeumba (1840), Regélőbe (1841) és Társalkodóba (1842).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Ferenczy Jakab – Danielik József: Magyar írók. Életrajzgyűjtemény I–II. Pest: Szent István Társulat. 1856–1858.   (elektronikus elérhetőség)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.