Hínáros víziboglárka

Hínáros víziboglárka
	Rajz a növényről
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Rend:	Boglárkavirágúak (Ranunculales);
Család:	Boglárkafélék (Ranunculaceae);
Alcsalád:	Ranunculoideae;
Nemzetség-; csoport:	Ranunculeae;
Nemzetség:	Boglárka (Ranunculus); L.
Alnemzetség:	Ranunculus subg. Batrachium;
Faj:	R. trichophyllus;
Tudományos név
	Ranunculus trichophyllus; Chaix
Szinonimák
Szinonimák
	Batrachium paucistamineum subsp. trichophyllum (Chaix) Dostál, Kvet. CSR. : 189. 1950, comb. illeg.; Batrachium trichophyllum (Chaix) Bosch, Prodr. Fl. Batav. 7. 1850.; Ranunculus aquatilis subsp. trichophyllus (Chaix) Moore & More, 1866; Ranunculus kadzusensis Makino, J. Jap. Bot. 6:8. 1929.; Batrachium trichophyllum (Chaix) Bosch, Prodr. Fl. Batav. 7. 1850.; Batrachium aspergillifolium Dumort., 1863, Bull. Soc. Roy. Bot. Belgique, 2: 218.; Batrachium divaricatum (Schrank) Wimm., 1840, Fl. Schlesien : 10.; Batrachium flaccidum (Pers.) Rupr., 1870, Fl. Cauc. : 15.; Batrachium jingpoense G.Y.Chang, Bull. Bot. Res., Harbin 12: 241. 1992.; Batrachium minimum Schur, 1877, Verh. Naturf. Vereins Brünn, 15 (2) : 128.; Batrachium pantothrix Gray, 1821, Nat. Arr. Brit. Pl., 2: 722.; Batrachium paucistamineum (Tausch) F.W.Schultz, 1844, Arch. Fl. France Allemagne, 72.; Batrachium pedunculare Greene, 1904, Leafl. Bot. Observ. Crit., 1: 95.; Batrachium porteri (Britton) Britton in Rydb., 1917.; Batrachium salsugineum Dumort., 1863, Bull. Soc. Roy. Bot. Belgique, 2: 218.; Batrachium trichophyllum subsp. pantothrix (Gray) Nyman, 1878, Consp. Fl. Eur. : 15.; Batrachium trichophyllum var. hirtellum L.Liou, Fl. Reipubl. Popularis Sin. 28: 363. 1980.; Batrachium trichophyllus var. jingpoense (G.Y.Chang) W.T.Wang, Phytologia. 79: 387. 1996.; Ranunculus affinis F.W.Schultz, 1841, Flora, 24: 558.; Ranunculus amporitanus Timb.-Lagr.; Ranunculus amporitanus Sennen & Pau; Ranunculus aquatilis subsp. abrotanifolius Ehrh., 1780.; Ranunculus aquatilis subsp. flaccidus (Pers.) Korsh.; Ranunculus aschersonii Freyn, 1881, Bot. Centralbl., 6, Beil. : 13.; Ranunculus bakeri Greene, 1904.; Ranunculus brattius Beck, 1914, Glasn. Zemaljsk. Muz. Bosni Hercegovini, 26: 455.; Ranunculus cesatianus Caldesi, 1879, Nuov. Giorn. Bot. Ital., 11: 324.; Ranunculus confusus subsp. amporitanus Sennen; Ranunculus curvirostris Freyn, 1881, Beih. Bot. Centralbl., 6 (3) : 15.; Ranunculus droetii F. Schultz, Fl. Gall. Germ. Exs.: n° 404. 1841.; Ranunculus flaccidus Pers., 1795, Ann. Bot. (Usteri), 14: 39.; Ranunculus flaccidus subsp. sublaevis Vierh.; Ranunculus fluviatilis Pursh, 1814, Fl. Amer. Sept., 2: 395. non F.H.Wigg., 1780., nec Willd., 1798, 2 (2) : 1333.; Ranunculus kazunsensis Makino, 1929, J. Jap. Bot., 6 : 8.; Ranunculus leonardii Sennen & Gonzalo in Sennen, 1936, Diagn. Pl. Nouv. Esp. Maroc, 1928-1935: 42.; Ranunculus microtorus Arv.-Touv., 1871.; Ranunculus minutus Döll, 1843.; Ranunculus paucistamineus Tausch, 1834, Flora, 17: 525.; Ranunculus paucistamineus Tausch, Flora (Regensb.), 17, 2: 525. 1834.; Ranunculus paucistamineus subsp. sublaevis (Vierh.) Rech.f., 1943, Akad. Wiss. Wien, Math.-Naturwiss. Kl., Denkschr., 105 (1) : 194.; Ranunculus porteri Britton, 1890, Bull. Torrey Bot. Club, 17: 310.; Ranunculus pseudoflaccidus Petunn. in Suireishchikov, 1907, Illustr. Fl. Moscow, 2: 153.; Ranunculus rionii subsp. brattius (Beck) Trinajstic, 1973, Suppl. Fl. Anal. Jugosl., 1 : 9.; Ranunculus subrigidus W.B.Drew, 1936, Rhodora, 38: 39.; Ranunculus trichophylloides Humn., 1877, Catal. Pl. Luxeuil : 78.; Ranunculus trichophyllus proles britannicus Rouy & Foucaud, 1893, Fl. Fr., 1: 69.; Ranunculus trichophyllus proles capillifolius (Thuill.) Rouy & Foucaud, 1893, Fl. Fr., 1: 68.; Ranunculus trichophyllus proles paucistamineus (Tausch) Rouy & Foucaud, 1893, Fl. Fr., 1: 68.; Ranunculus trichophyllus proles trichophylloides (Humn.) Rouy & Foucaud, 1893, Fl. Fr., 1: 68.; Ranunculus trichophyllus, subsp.. capillaceus (Thuill.) P.Fourn., 1928, Fl. Compl. Plaine Franç. : 12.; Ranunculus trichophyllus, subsp.. trichophylloides (Humn.) P.Fourn., 1928, Fl. Compl. Plaine Franç. : 12.; Ranunculus trichophyllus subsp. abrotonifolius Ehrh., 1780.; Ranunculus trichophyllus subsp. paucistamineus (Tausch) Berher in Louis, 1887, Fl. Vosges, éd. 2: 26.; Batrachium droetii (F. Schultz) Bosch, Prodr. Fl. Batav. 7. 1850.; Batrachium paucistamineum (Tausch) Opiz, Seznam Rostl. Kvet. Ceske : 21. 1852.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hínáros víziboglárka témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hínáros víziboglárka témájú médiaállományokat és Hínáros víziboglárka témájú kategóriát.

A hínáros víziboglárka (Ranunculus trichophyllus) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A hínáros víziboglárka Európában általánosan elterjedt, de nem mindenütt gyakori. Jelentős területeket ural Ázsiában és Észak-Amerikában is.^[1]^[2] A nagy víziboglárkához (Ranunculus aquatilis) hasonlóan rendkívül alak gazdag faj, ezért sok esetben nehéz felismerni. További hasonló faj a merev víziboglárka (Ranunculus circinatus), amelynek levelei keskenyebbek, nyél nélküliek, merevek, körben szétterülők. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él.^[3]

Változatai

Ranunculus trichophyllus var. kadzusensis (Makino) G.Wiegleb
Ranunculus trichophyllus var. trichophyllus Chaix

Megjelenése

A hínáros víziboglárka a nagy víziboglárkához hasonló, de úszó leveleket nem fejleszt. Hajtása 10-15 centiméteres. Levelei finom sallangokra szeldeltek, az alsók nyelesek, szétterülők, a szárazföldi alakok levelei összeesnek vagy mereven szétállnak. A virágok aprók, csupán 7-12 milliméter átmérőjűek. Mézfejtőik keskenyek, a teljesen kinyílt virágokban egymással nem érintkeznek.

Életmódja

A hínáros víziboglárka tápanyagban gazdag álló- vagy lassan folyó vizek lakója. A virágzási ideje áprilistól július végéig tart.

Képek

Jegyzetek

↑ Ranunculus trichophyllus. rhs.org.uk. (Hozzáférés: 2017. október 27.)
↑ (2006. augusztus 1.) „Recent Observation of a Proliferation of Ranunculus trichophyllus Chaix. in High-Altitude Lakes of the Mount Everest Region”. Arctic, Antarctic, and Alpine Research 38 (3), 394–398. o. DOI:[394:rooapo2.0.co;2 10.1657/1523-0430(2006)38[394:rooapo]2.0.co;2].
↑ Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

Források

Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
http://www.theplantlist.org/tpl1.1/record/tro-27100511?ref=tpl1
Luferov, A. 2004. A taxonomic synopsis of Ranunculaceae of the Far-East of Russia. Turczaninowia 7(1) 5-81.
The International Plant Names Index (2009). Published on the Internet. 2009 Nov 27 [1].
Wiegleb, G. 1988. Notes on Japanese Ranunculus subgenus Batrachium. Acta phytotaxonomica et geobotanica. 39(4-6): 117–132.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[RHS-1] Ranunculus trichophyllus. rhs.org.uk. (Hozzáférés: 2017. október 27.)

[2] (2006. augusztus 1.) „Recent Observation of a Proliferation of Ranunculus trichophyllus Chaix. in High-Altitude Lakes of the Mount Everest Region”. Arctic, Antarctic, and Alpine Research 38 (3), 394–398. o. DOI:[394:rooapo2.0.co;2 10.1657/1523-0430(2006)38[394:rooapo]2.0.co;2].

[3] Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

[1]

[2]

[3]