Ugrás a tartalomhoz

Batocera wallacei

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Batocera wallacei
Wallace-cincér (Batocera wallacei), hím (balra) és nőstény (jobbra)
Wallace-cincér (Batocera wallacei), hím (balra) és nőstény (jobbra)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Cucujiformia
Öregcsalád: Levélbogárszerűek (Chrysomeloidea)
Család: Cincérfélék (Cerambycidae)
Alcsalád: Takácscincérformák (Lamiinae)
Nemzetség: Batocerini
Nem: Batocera
Faj: B. wallacei
Tudományos név
Batocera wallacei
Thomson, 1858
Szinonimák
  • Batocera phorkyas Kriesche, 1928
  • Batocera proserpina Thomson, 1865
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Batocera wallacei témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Batocera wallacei témájú kategóriát.

A Batocera wallacei a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj. Magyar neve Wallace-cincér. Faji jelzője és magyar neve Alfred Russel Wallace-ra utal, aki a fajt felfedezte az indonéziai Aru-szigeteken. Tudományra új fajként James Thomson írta le 1858-ban, a Wallace által gyűjtött fajokat tárgyaló művében.[1]

Előfordulása

[szerkesztés]

A Batocera wallacei előfordul Új-Guineában, az Aru-szigeteken, a Kai-szigeteken, valamint az ausztráliai Queensland államban a York-félszigeten. Elterjedési területének nagy részén elég gyakori. A Batocera wallacei proserpina nevű alakot egyes szerzők alfajnak tekintik,[2] mások csak szinonimának.[3]

Megjelenése

[szerkesztés]

A Batocera wallacei a legnagyobb termetű a nagyjából 50 Batocera-faj közül.[4] Ausztrália legnagyobb bogárfaja.[5] A hímek testhossza elérheti a 85 millimétert, a nőstények valamivel kisebbek. A hímek csápja jóval több, mint kétszer olyan hosszú, mint a testük, elérheti 250 millimétert; a nőstények csápjának hossza valamivel kevesebb, mint a testhosszuk másfélszerese. A hímek elülső lába aránytalanul megnyúlt, a lábszár utolsó harmada erősen befelé hajló.

Teste hátoldalát (fejét, előhátát és szárnyfedőit ) nagyon finom, sűrű, zöldesszürke szőrzet borítja, mely azonban a szárnyfedő kiemelkedő részein hiányzik, itt a színe feketés-barna. Szárnyfedőin továbbá fénytelen fehér, kerekded és megnyúlt foltok is láthatók, melyek kiterjedése nagyon változó, és részben össze is folynak.

Lárváinak testhossza eléri a 10 centimétert. Fehéres színű bábja zöldes árnyalatú, hátán és oldalán sárgás foltokkal.[6]

Életmódja

[szerkesztés]

A trópusi esőerdők lakója. Lárvája évekig fejlődik a hatalmas esőerdei fák (főleg fatermetű Ficus-fajok) elhalt törzsében. A kifejlett bogár főleg éjszaka aktív, olyankor a fatörzseken párt keresve mászkál vagy repül. A mesterséges fényforrások vonzzák.

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Thomson, J. (1858). „Wallace. Voyage dans l'Asie Orientale. Fragments Entomologiques renfermant la description de Coléoptères nouveaux ou rares. Famille IV. Cerambycidae”. Archives entomologiques, ou recueil contenant des illustrations d'insectes nouveaux ou rares 1, 444-458, pls XVII-XX. o. 
  2. Batocera wallacei proserpina. Coleoptera-Atlas, 2017 [2017. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 23.)
  3. Batocera wallacei. Cerambycidae of the World, 2017 [2017. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 23.)
  4. Europeana Collections. Wallace-cincér a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményéből, 2017 (Hozzáférés: 2017. október 23.)
  5. Geoff Monteith: A bit about beetles in Brisbane. [2018. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 23.)
  6. Rainbow, W. J. (1899). „Larva and pupa of Batocera Wallacei, Thoms.” (PDF). Records of the Australian Museum 3 (6), 150. o. [2016. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 23.) 

Források

[szerkesztés]