Bar Kohba-felkelés

	Bar Kohba-felkelés
	Bar Kohba szobra Jeruzsálemben
Dátum	I.Sz. 132–136
Helyszín	Júda Provincia
Eredmény	Római győzelem: A júdeai lázadók teljes veresége; A római katonaság súlyos veszteségei; Júdea lakosságának nagyarányú megsemmisítése a római csapatok által; A zsidó vallási és politikai autonómia elnyomása Hadrianus által; A zsidókat kitiltották Jeruzsálemből;
	Harcoló felek
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Római Birodalom	Júdeaiak
	Parancsnokok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hadrianus római császár; Quintus Tineius Rufus; Sextus Julius Severus; Gaius Poblicius Marcellus; Titus Haterius Nepos; Quintus Lollius Urbicus;	Simon bar Kokhba †; Eleazar of Modi'im †; Rabbi Akiva †; Yeshua ben Galgula †; Yonatan ben Baiin; Masbelah ben Shimon; Elazar ben Khita; Yehuda bar Menashe; Shimon ben Matanya;
	Haderők
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
III Cyrenaica; Legio X Fretensis; Legio VI Ferrata; Legio III; Legio XXII Deiotariana; Legio II Traiana; Legio X Gemina; Legio IX Hispana; Legio V Macedonica (részleges); Legio XI Claudia (részleges); Legio XII Fulminata (részleges); Legio IV Flavia Felix (részleges);	Bar Kokhba hadserege; Helyi harcosok;
	Veszteségek
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
A Legio XXII Deiotariana megsemmisült; A Legio IX Hispana megsemmisült; A Legio X Fretensis súlyos veszteségeket szenvedett;	200 000-400 000 zsidó katona halt meg vagy került rabszolgasorba
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bar Kohba-felkelés témájú médiaállományokat.

A Bar Kohba felkelés (132–135) a zsidók második felkelése volt a Római Birodalom ellen, Hadrianus római császár uralkodása idején. A szabadságharc vezetőjéről, Bar Kohbáról kapta a nevét. Vannak források, amelyek a 115–117-es eseményeket is beleszámítva ezt a harmadik felkelésként tartják számon.

Története

A kitörő felkelés támogatását Akiba ben Jószéf rabbi javasolta a zsidó tanácsnak, a Szanhedrinnek, és a felkelés vezetésére Simon ben Koszibát választotta ki, akit a Számok könyve 24.17 („Csillag tűnik fel Jákob (törzséből), jogar sarjad Izraelből”) alapján a messiásnak tartott, és akinek a Bar Kohba nevet adta. (A Bar Kohba név jelentése arámiul: „egy csillag fia”.)

Ebben az időben a kereszténység még csak egy elszigetelt csoport volt a zsidóságon belül, és pont az élezte ki az ellentéteket és mélyítette el a szakadást, hogy Bar Kohbát messiásnak kiáltották ki, hiszen ez ellentétes volt a Jézus Krisztusban mint megváltóban hívők meggyőződésével.

A vezetők gondosan tervezték a második felkelést, hogy elkerüljék a hatvan évvel korábbi elsőt tönkretevő hibákat.

A felkelés kitörése meglepetésként érte a rómaiakat. Hadrianus római császár hazarendelte Britanniából Sextus Julius Severust, csapatokat mozgósítottak még a Duna vidékéről is. A bevetett hadsereg mérete és a veszteségek is jóval meghaladták a hatvan évvel korábbiakat, amikor Titus állt a rómaiak élén.

A zsidók végül három évig tudtak ellenállni. A felkelést 135 nyarán brutálisan leverték, Bar Kohbát és embereit elfogták. A források szerint vallatása előtt megkínozták, nyelvét kivágták, így a kérdésekre csak fejmozdulatokkal (igen/nem) tudott felelni. Végül megölték.

Cassius Dio 580 000 megölt zsidóról számol be, 50 megszállt város és 985 teljesen elpusztított falu mellett,^[1]^[2] de a rómaiaknak is komoly veszteségeik voltak.^[3]

Jegyzetek

↑ The 'Five Good Emperors' Archiválva 2012. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (roman-empire.net)
↑ Mosaic or mosaic?—The Genesis of the Israeli Language by Zuckermann, Gilad
↑ Cassius Dio, Roman history 69.14.3 "Many Romans perished in the war. Therefore, Hadrian, in writing to the Senate did not employ the opening phrase commonly affected by the emperors: 'If you and your children are in health, it is well; I and the army are in health.'"

Források

Yohannan Aharoni & Michael Avi-Yonah, "The MacMillan Bible Atlas", Revised Edition, pp. 164–65 (1968 & 1977 by Carta Ltd.)
The Documents from the Bar Kokhba Period in the Cave of Letters (Judean Desert studies). Jerusalem: Israel Exploration Society, 1963–2002.
- Vol. 2, "Greek Papyri", edited by Naphtali Lewis; "Aramaic and Nabatean Signatures and Subscriptions", edited by Yigael Yadin and Jonas C. Greenfield. (ISBN 965-221-009-9).
- Vol. 3, "Hebrew, Aramaic and Nabatean–Aramaic Papyri", edited Yigael Yadin, Jonas C. Greenfield, Ada Yardeni, Baruch A. Levine (ISBN 965-221-046-3).
W. Eck, 'The Bar Kokhba Revolt: the Roman point of view' in the Journal of Roman Studies 89 (1999) 76ff.
Faulkner, Neil. Apocalypse: The Great Jewish Revolt Against Rome. Stroud, Gloucestershire, UK: Tempus Publishing, 2004 (hardcover, ISBN 0-7524-2573-0).
Goodman, Martin. The Ruling Class of Judaea: The Origins of the Jewish Revolt against Rome, A.D. 66–70. Cambridge: Cambridge University Press, 1987 (hardcover, ISBN 0-521-33401-2); 1993 (paperback, ISBN 0-521-44782-8).
Richard Marks: The Image of Bar Kokhba in Traditional Jewish Literature: False Messiah and National Hero: University Park: Pennsylvania State University Press: 1994: ISBN 0-271-00939-X
David Ussishkin: "Archaeological Soundings at Betar, Bar-Kochba's Last Stronghold", in: Tel Aviv. Journal of the Institute of Archaeology of Tel Aviv University 20 (1993) 66ff.
Yadin, Yigael. Bar-Kokhba: The Rediscovery of the Legendary Hero of the Second Jewish Revolt Against Rome. New York: Random House, 1971 (hardcover, ISBN 0-394-47184-9); London: Weidenfeld and Nicolson, 1971 (hardcover, ISBN 0-297-00345-3).

További információk

(angol) The Jewish History Resource Center Project of the Dinur Center for Research in Jewish History, The Hebrew University of Jerusalem
(angol) David Pileggi, "The Bar Kochva letters": discovery of the papyri
(angol) Archaeologists find tunnels from Jewish revolt against Romans^{[halott link]} by the AP. Ha'aretz March 14, 2006
(angol) Jewish Encyclopedia: Bar Kokba and Bar Kokba War
(angol) Bar Kochba Archiválva 2007. június 30-i dátummal a Wayback Machine-ben with links to all sources

Ez az ókori témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Az ókori Róma portálja
Zsidóságportál

[1] The 'Five Good Emperors' Archiválva 2012. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (roman-empire.net)

[2] Mosaic or mosaic?—The Genesis of the Israeli Language by Zuckermann, Gilad

[3] Cassius Dio, Roman history 69.14.3 "Many Romans perished in the war. Therefore, Hadrian, in writing to the Senate did not employ the opening phrase commonly affected by the emperors: 'If you and your children are in health, it is well; I and the army are in health.'"

[1]

[2]

[3]