Badia Fiorentina
|
A Firenze történelmi központja világörökségi helyszín része |
| Badia Fiorentina (Santa Maria Assuntanella) | |
 | |
| Vallás | római katolikus |
| Egyházmegye | Firenzei főegyházmegye |
| Névadója | Szűz Mária |
| Építési adatok | |
| Építése | 978 |
| Stílus | gótika |
| Tervezője | Arnolfo di Cambio |
| Világörökségi adatok | |
| Típus | [[:Kategória:|templom]] |
| Elérhetőség | |
| Település | Firenze |
| Elhelyezkedése | |
 Badia Fiorentina
(Santa Maria Assuntanella) Pozíció Firenze térképén
| |
 é. sz. 43° 46′ 13″, k. h. 11° 15′ 27″43.770278°N 11.257500°EKoordináták: é. sz. 43° 46′ 13″, k. h. 11° 15′ 27″43.770278°N 11.257500°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Badia Fiorentina (Santa Maria Assuntanella) témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Badia Fiorentina, röviden Badia, hivatalos nevén Santa Maria Assuntanella; egy Szűz Máriának szentelt templom Firenzében, Toszkánában. A templomot 978-ban[1] alapította Willa toszkánai grófnő. Az idők folyamán több átépítésen esett át, mai kinézete 1627-ből származik. Középkori eredetére a harangtornya, és a szentélyének a záródása utal. A nyolcszögletű harangtorony – melyet Dante is megemlített az Isteni színjátékban[1] – szintjein jól nyomon követhető a román stílusból a gótikába történő átmenet.
A főkapu Benedetto da Rovezzano tervei szerint épült, 1495-ben. A kapu fölött a della Robbiák tanítványának, Benedetto Buglioninak a mázas terrakotta domborműve látható. Belül árkádos udvar van, ahonnan a tulajdonképpeni templom nyílik.
A templom belső tere görög kereszt alakú. A bejárattól jobbra van Pandolfini síremléke, amelyet Bernardo Rossellino készített, 1456-ban. Mellette egy dombormű látható, Mino da Fiesole műve, amely 1469 körül készült, és Szűz Máriát ábrázolja két szenttel. A két kereszthajóban Bernardo Giugni és Hugó toszkánai őrgróf síremlékei láthatóak, mindkettő Da Fiesole alkotása. Az őrgróf síremléke 1481-ben készült el, bár maga Ugo 1001-ben halt meg. Tamás napján, december 21-én misében emlékeznek meg a nevéről.[2]
A bejárattól balra Filippino Lippi egyik legjelentősebb alkotása látható 1485-ből,[1] Szűz Mária, amint megjelenik Szent Bernátnak. A templom mennyezete 1625-ben készült, Matteo Segaloni tervei szerint. A sekrestyén keresztül a kolostorudvarra lehet jutni, ahol Rossellino építette meg a kétszintes kerengőt 1435 és 1440 között.[1] Itt Szent Bernát életét mutatja be egy freskósorozat, amelyet egy ismeretlen festő készített a 15. században, valamint Agnolo Bronzino egy korai freskója is.
A 14. században Boccaccio ebben a templomban olvasta fel Dante munkáit.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Panoráma: Wellner István. Firenze. Panoráma útikalauz. Budapest: Panoráma (1975). ISBN 963 243 041 7
- ↑ Aranykönyv: Aranykönyv: Firenze, a város és remekművei. Budapest: Bonechi kiadó (1996). ISBN 88 7009 956 3
- ↑ Polyglott: Firenze. Polyglott útikalauz. Budapest: Pegazus Rt. (1992). ISBN 963 7598 08 1
- ↑ Zsebútitárs: Firenze – térképes útikalauz. Budapest: Panemex Kft. (2009). ISBN 978 963 9825 41 3
