Ugrás a tartalomhoz

Bad Homburg vor der Höhe

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bad Homburg szócikkből átirányítva)
Bad Homburg vor der Höhe
Bad Homburg vor der Höhe címere
Bad Homburg vor der Höhe címere
Bad Homburg vor der Höhe zászlaja
Bad Homburg vor der Höhe zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományHessen
KerületDarmstadt
JárásHochtaunuskreis
Alapítás éve782
PolgármesterAlexander Hetjes CDU
Irányítószám61348, 61350, 61352
Körzethívószám06172
RendszámHG, USI
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség55 995 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1017,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság137 m
Terület51,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 13′ 45″, k. h. 8° 36′ 38″50.229236°N 8.610486°EKoordináták: é. sz. 50° 13′ 45″, k. h. 8° 36′ 38″50.229236°N 8.610486°E
Bad Homburg vor der Höhe (Hessen)
Bad Homburg vor der Höhe
Bad Homburg vor der Höhe
Pozíció Hessen térképén
Elhelyezkedése Hochtaunuskreis térképén
Elhelyezkedése Hochtaunuskreis térképén
Bad Homburg vor der Höhe weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Homburg vor der Höhe témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bad Homburg vor der Höhe (röviden: Bad Homburg, hivatalos írásmódja: Bad Homburg v. d. Höhe) a németországi, Hessen tartománybeli Hochtaunus járás székhelye. Frankfurt am Maintól 12 km-re északra található.

A város története

[szerkesztés]
A város egy 1655-ös metszeten

A város a 14. század elején kapott városi jogot. A 17. században vallásüldözések következtében sok francia menekült telepedett le itt és Neustadtban lelt új otthonra.

A Schlossplatzon, a város legmagasabb pontján álló kastély (Schloss) a 14. századi vár helyett épült 1678-ban. Az egykori vár maradványa a Fehér-torony (Weisser Thurm). E kastély a 17. századtól a 19. század második feléig volt a hesseni tartományi grófok rezidenciája.

A vármúzeum II. Frigyes homburgi hercegre emlékeztető tárgyakat őriz. A herceg bronz mellszobrát Andreas Schüller az észak-német barokk plasztika kiemelkedő mestere készítette. II. Frigyes 1658-ban Koppenhága ostrománál elvesztette bal lábát, melyet művégtaggal pótoltak, amelynek egyes részei ezüstből készültek, a herceget ez időtől ezüstlábúnak nevezték. Ez a névadó műláb ma a vármúzeumban látható. 1675-ben mint a porosz lovasok vezére döntő szerepet játszott a svédek ellen vívott fehrbellini ütközetben.

A fürdőváros

[szerkesztés]

A városban és környékén fakadó bővizű forrásokat már a rómaiak is ismerték. A forrásokat a 18. századig inkább csak sónyerésre használták. A fürdőváros csak a források újra felfedezése után alakult ki és attól kezdve azonban a környék nemeseinek és hercegeinek, de Európa előkelőségeinek is kedvenc találkozóhelyévé vált.

1840-ben Louis és François Blanc nyitotta meg itt az első kaszinót, amelyet egy túlbuzgó hivatalnok bezáratott, mire a két testvér székhelyét áttette Monte-Carlóba, ahol nagy vagyonra tettek szert. De megfordult a városban Goethe, William Thackeray, Oscar Wilde és Dosztojevszkij is, aki itteni benyomásai alapján írta meg A játékos című regényét is.

Homburg mára az ország egyik legismertebb gyógyfürdője lett. Vízét gyomorbántalmakra, szívbetegségekre, vérkeringési és anyagcserezavarokra ajánlják.

A város híres személyiségei

[szerkesztés]
  • Lotz Károly (1833–1904), magyar festőművész, a város szülötte
  • Moritz Pasch (1843–1930), német matematikus, a városban élt 1911-től haláláig
  • Vlagyimir Alekszandrovics Sollogub (németül: Woldemar Graf Sollogub) (1813–1882), orosz származású német író
  • Karl Wilhelm von Meister (1863–1935), német politikus, diplomata, Hochtaunus járás vezetője 1892–94 között
  • Georg Anthes (1863–1922) operaénekes („Anthes György”)
  • Else Kröner (1925–1988), német gyártulajdonosnő, Dr. Eduard Fresenius lánya, az Institut Fresenius harmadik tulajdonosa
  • Louis Jacobi (1836–1910), német építész, a város szülötte, Friedrich von Duhn régésszel közösen találták meg a Pompeii dór templom maradványait

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Kastély
  • Vármúzeum
  • Fehér-torony

Galéria

[szerkesztés]

Oktatás

[szerkesztés]

Általános iskolák

[szerkesztés]
  • Friedrich-Ebert-Schule
  • Hölderlin-Schule
  • Ketteler-Francke-Schule
  • Landgraf-Ludwig-Schule
  • Grundschule Im Eschbachtal
  • Paul-Maar-Schule (Ober-Erlenbach)
  • Grundschule Dornholzhausen

Középiskolák

[szerkesztés]
  • Kaiserin-Friedrich-Gymnasium
  • Humboldtschule
  • Gesamtschule am Gluckenstein
  • Maria-Ward-Schule
  • Feldbergschule

Főiskola

[szerkesztés]
  • Accadis Hochschule Bad Homburg (közgazdaságtan)

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Jelenlegi partnerek

[szerkesztés]

Leendő partnerek

[szerkesztés]

A város címere

[szerkesztés]

A jelenlegi címert 1903 óta használja hivatalosan a város, de története a 15. századig nyúlik vissza, ekkor jelent meg egy oklevélen a két keresztbe tett kéregbalta. A címer jelenlegi színei a kék és az ezüst 1612 óta használatosak. A hajlított pajzs kék alapszíne a környező folyókra (a Majna és mellékfolyói), míg a balták a város fakitermelésben és feldolgozásban játszott egykori szerepére utalnak.

A város látképe

[szerkesztés]


A város látképe Kirdorf városrészből, a Hochtaunus Nemzeti Parkhoz tartozó Kirdorfer Feldről nézve. Háttérben Frankfurt am Main látható


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]