Bútorgyártás
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Bútorokat már nagyon régóta használ az emberiség, azonban nagyon sokáig csak „kézműves” termékként volt jelen. A bútorgyártás és a faipar Magyarországon az 1870-es évek óta van jelen manufakturális formában.
Természetesen ennek az iparágnak is Budapest volt a központjában. Ekkoriban a mai viszonyokhoz mérve nagyon szerény volt a kínálat, az iparkamara 1895-ben mindössze 12 bútor- és épületasztalos céget tartott számon. A mai cégekkel ellentétben ezek a vállalkozások még csak kevés munkaerővel dolgoztak. Rövid időn belül megjelentek más városokban is a bútorgyártó cégek.
A rendszerváltás idejére már több mint 150, legalább 50 fős munkásállománnyal rendelkező bútorgyártó cég volt Magyarországon. A technológia azonban átalakította ezt a területet is. Sok cég megszűnt, és olyanok jöttek létre helyettük, melyek sokkal modernebb gépekkel rendelkeztek. Ez azt jelentette, hogy kevesebb munkaerővel több bútort tudtak gyártani. Érdekesség, hogy a hazai bútortermelés 2/3-át mindössze a 27 legnagyobb bútorgyártó cég adta. Ekkoriban kezdett el ez az iparág szegmentálódni, és olyan vállalkozások jöttek létre, melyek kifejezetten egy bútortípust készítettek.
