Bánky Róbert (színművész, 1894–1981)
| Bánky Róbert | |
 | |
| Született | Buchstabler Róbert 1894. november 25.[1] Kispest |
| Elhunyt | 1981. december 9. (87 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Orbán Viola |
| Gyermekei | ifj. Bánky Róbert Bánky Tamás |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Új köztemető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bánky Róbert témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Idősebb Bánky Róbert, Buchstabler Róbert Nándor Alfonz (Kispest, 1894. november 25. – Budapest, 1981.[3][4] december 9.) magyar színész, színigazgató.
Pályafutása
[szerkesztés]
Buchstabler Róbert és Szántó Etelka fiaként született. A színészakadémián elvégzett egy év után nem sokkal bevonult katonának. Ekkor egy ravasz „színjátékkal" megmentette egységét a biztos pusztulástól, amiért később vitézi címet kapott. Az I. világháború alatt orosz hadifogságba esett, s itt magyar színtársulatot szervezett. A háború után 1922 és 1925 között a Belvárosi Színházban, majd 1925–1926-ban Thália színpadán játszott. 1926–1927-ben Marosvásárhelyre, 1927–1932-ig Pécsre, 1932–1933-ban Kecskemétre szerződött. Ezután a Magyar Komédia Kamaraszínház vezetője lett 1933–1939-ig. 1939 és 1941 között úgynevezett cseretársulatot vezetett, negyventagú cseretársulatával ellátta a debreceni Csokonai Színházat. 1941 és 1944 között a Magyar Színház igazgatója volt, mely ekkor Új Magyar Színház néven működött, s párhuzamosan 1942–1943-ban a szegedi színház vezetőjének is kinevezték. Ő a helyben működő Ihász Aladárt (1886–1960) bízta meg a vezetéssel, főrendezőnek pedig megtette a Színészkamarából kizárt Both Bélát.[5] 1943-tól a Tábori Színház vezetői munkakörét is ellátta. A Színészkamara alelnöki tisztét is betöltötte.
Az Új Magyar Színház igazgatójaként Bánky igyekezett kihasználni az operett „háborús konjunktúráját”, minden évben szerepeltetett egy-egy operettet Fedák Sári főszereplésével. Emellett igényes drámaciklust állított össze: Médea (1941. november 26. Peéry Pirivel a főszerepben); August Strindberg Haláltánca (1942. november 20-án Somlay Artúr főszereplésével és rendezésében), Gerhart Hauptmann Henschel fuvaros (1943 áprilisában címszerepére Kiss Ferencet, Hanne alakjának megformálására Dajka Margitot hívta meg), Luigi Pirandello Mi az igazság? (1943. szeptember 21.).[6]
1929-ban Buchstabler család nevét Bánkira változtatta.[7] 1945-ben az Igazoló Bizottság a Horthy-korszakban betöltött vezető beosztása miatt, s a szélsőjobboldaliság vádjával Bánkyt „örökre" eltiltotta a pályáról. Majd mégis igazolták, de állást sokáig nem kapott. Segédmunkásként dolgozott a Rákosi Mátyás Műveknél, ahol beállt a munkásszínjátszók közé. 1952–1956 között Szolnokon, 1956–1962 között Győrben játszott.
„Élete utolsó két évtizedét egy Rákóczi úti mosókonyhában élte le harmadik feleségével. Temetői szónoklatok tiszteletdíjából egészítette ki szerénynél is szerényebb nyugdíját.”[8]
Felesége Orbán Viola (1901–1971) színésznő, akivel 1926. szeptember 9-én Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.[9] Gyermekeik ifj. Bánky Róbert (1930–1991) színművész, bábszínész, színházi rendező és Bánky Tamás (1931–2014) általános iskolai vezető pedagógus.
Szerepei
[szerkesztés]Színházi
[szerkesztés]Kezdetben epizodista, később jellemszerepeket játszott. 1945-ben visszavonult a színpadtól.
- Vackor (Shakespeare: Szentivánéji álom)
- Lovasdy Tamás (Zilahy Lajos: Tűzmadár)
- Eilert Lövborg (Ibsen: Hedda Gabler)
- Bolingbroke (Eugène Scribe: Egy pohár víz)
Filmszerepei
[szerkesztés]Részben az Írisz Filmstúdió négyéves fennállása alatt készült filmek.
- (Bors István, 1939. Rendező: Bánky Viktor)
- Edgar, komornyik (Lelki klinika, 1941. Rendező: Cserépy László)
- (A harmincadik, 1941. Rendező: Cserépy László)
- Kertész (Elkésett levél, 1941. Rendező: Endre Rodríguez)
- Szalai (A 2000 pengős férfi, 1942. Rendező: Cserépy László )
- Az Idea Könyvkiadó Vállalat igazgatója (A tökéletes család, 1942. Rendezte Sipos László)
- Zsuzsanna apja (Kettesben, 1943. Rendező: Cserépy László)
- Adalbert, főkomornyik (Pista tekintetes Úr, 1943. Rendező: Daróczy József)
- Színiigazgató (Késő, 1943. Rendező: Daróczy József)
- (Az első, 1944. Rendező: Cserépy László)
Irodalom
[szerkesztés]- Sándor János: Mindhalálig színház. Bánky Róbert rehabilitációja. Szeged, Kiad.: Bába, 2004.- 187 oldal ISBN 963-9511-73-0
- Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája. A kőszínházak és társulatainak története 1883–1944. Bába Kiadó, Szeged, 2003, 620 oldal ISBN 963-9347-80-9 [1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Bánky Róbert, Buchstabler, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00917.htm
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ Molnár Klára (szerk.): Évkönyv az 1981 - 1982. színi évadra - Színháztörténeti füzetek 71. (Budapest, 1983) 313. old.
- ↑ Több lexikonban halála éve tévesen: 1979.
- ↑ http://old.theater.hu/kritikak/napilapok/nepszabadsag/2000/00november/nepszabi1121.html Archiválva 2009. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben Both Béla 90 éves 2000. november 21.
- ↑ http://tbeck.beckground.hu/szinhaz/htm/11.htm Archiválva 2015. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Színháztörténet 1920–1949-ig. Magyar Színház.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 253836/1929 VIII.
- ↑ http://www.criticailapok.hu/index.php?id=656&cid=33471 Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Balogh Géza recenziója Sándor János Mindhalálig színház c. művéről).
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 1066/1926. folyószáma alatt.
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Balogh Géza recenziója Sándor János művéről
- Magyar életrajzi lexikon
- Színházi adattár: Bánky Róbert, id. életrajzi adatai. szinhaztortenet.hu. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (Hozzáférés: 2022. november 6.) (adatbázis)
- Színházi adattár: Bánky Róbert, id. szerepei, közreműködései.. szinhaztortenet.hu. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (Hozzáférés: 2022. november 6.) (adatbázis)