Ugrás a tartalomhoz

Decimus Magnus Ausonius

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ausonius szócikkből átirányítva)
Ausonius
Élete
Születési névDecimus Magnus Ausonius
Született310 körül
Bordeaux, Franciaország
Elhunyt392 (kb. 80 évesen)
Langon, Franciaország
Nemzetiségrómai
SzüleiJulius Ausonius
HázastársaAttusia Lucana Sabina
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)epigramma, ekloga, levél, idill
A Wikimédia Commons tartalmaz Ausonius témájú médiaállományokat.

Ausonius, teljes nevén Decimus Magnus Ausonius (Burdigala, ma: Bordeaux, 310392) ókeresztény latin költő. Korának leghíresebb költője volt.

Élete

[szerkesztés]

Apja Valentinianus császár udvari orvosa, később Illyricum praefectusa volt. Először jogi tanulmányokkal foglalkozott és mint ügyvéd működött, később szülővárosában az ékesszólást tanította. Valentinianus 365-ben fiának, Gratianusnak nevelését bízta rá, majd quaestornak és praefectus praetoriónak nevezte ki, végül Gratianus 379-ben consuli méltósággal tüntette ki. Császári tanítványának halála után szülőföldjére vonult vissza és csak az irodalomnak élt; meghalt 392-ben.

Költészete

[szerkesztés]

Versein egyáltalán nem lehet észrevenni, hogy szerzőjük keresztény. Írt epigrammákat, eklogákat, költői leveleket, húsz idillt. Barokkos költő, szójátékok kedvelője. Leghíresebb költeménye a Mosella, melyben Augusta Trevirorumtól (Trier) Bingiumig (a mai Bingen) a Moselen és a Rajnán tett utazását írja le. Megénekelte Bissulát, a kis germán rabszolgalányt, akiben örömét találta, és megénekelte a bordeaux-i főiskola jeles professzorait. Művei elsősorban formai tekintetben számíthatnak érdeklődésre. Prózai munkája a consuli méltóság adományozásáért Gratianushoz intézett köszönő beszéd (gratiarum actio).

Tanítványa volt Paulinus, a későbbi Nolai Szent Paulinus püspök.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Sebestyén Károly: A római irodalom története – szemelvényekkel magyar írók latin műfordításaiból, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés Kiadása, 1902, 149–150. o.
  • Leffler Sámuel: Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 201–202. o.
  • Rados Tamás: Horatiusi nyomok Ausonius költészetében; s.n., Pannonhalma, 1928

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]