Ugrás a tartalomhoz

Szártalan csüdfű

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Astragalus exscapus szócikkből átirányítva)
Szártalan csüdfű
Virágos példány
Virágos példány
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Bükkönyformák (Faboideae)
Nemzetség-
csoport
:
Galegeae
Nemzetség: Csüdfű (Astragalus)
L.
Faj: A. exscapus
Tudományos név
Astragalus exscapus
L.
Szinonimák
Szinonimák

a faj szinonimái:

  • Astragaloides syphilitica Moench
  • Astragalus ictericus Dingler
  • Astragalus leiocarpus Shuttlew.
  • Astragalus maroniensis Dingler
  • Myobroma exscapa (L.) Steven
  • Tragacantha exscapa (L.) Kuntze

az Astragalus exscapus subsp. pubiflorus alfaj szinonimái:

  • Astragalus exscapus sensu auct.Ross.
  • Astragalus odessianus Prodan
  • Astragalus pubiflorus DC.
  • Tragacantha pubiflora (DC.) Kuntze

az Astragalus exscapus subsp. transsilvanicus alfaj szinonimái:

  • Astragalus exscapus var. transsilvanicus (Schur) Gams
  • Astragalus transsilvanicus Schur
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szártalan csüdfű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szártalan csüdfű témájú médiaállományokat és Szártalan csüdfű témájú kategóriát.

A szártalan csüdfű (Astragalus exscapus) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó, száraz réteken, legelőkön megtalálható, védett vadvirág.

Előfordulása

[szerkesztés]

Közép-, Dél- és Délkelet-Európában, valamint Ukrajnában honos. Magyarországon az Északi-középhegységben, a Cserhátban,[1][2] a Pilisben, a Mezőföldön, a Duna–Tisza közén és a Dél-Tiszántúlon ismertek állományai.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Az erdélyi Mezőség endemikus faja az Astragalus excapus ssp. transsilvanicus.[3]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Astragalus exscapus subsp. pubiflorus (DC.) Soo
  • Astragalus exscapus subsp. transsilvanicus (Schur) Nyar.

Megjelenése

[szerkesztés]

A szártalan csüdfű alacsony (3–10 cm magas), a földön szétterülő (átmérője 50–60 cm is lehet), lombhullató, évelő növény. Föld feletti szára nincs, a föld alatti, nagyon rövid szára a vastag, elfásodó gyöktörzsből nő ki. Az egész növény sűrűn szőrös-molyhos. A levelek tőlevélrózsát alkotnak, páratlanul szárnyasan osztottak, 21-31 elliptikus vagy tojásdad levélkéből állnak.

Április-júniusban virágzik (A Balkánon inkább április-május, Németországban akár júliusban). A 3-9 (ritkán akár 12) virág tőálló, kocsányuk igen rövid. A termőt és porzót is tartalmazó virág a pillangósvirágúaknál megszokott módon aszimmetrikus (zigomorf), öt szirma élénksárga. A csészelevelek molyhosak.

Hüvelytermése 1,5-2,5 cm hosszú, erősen szőrözött. Magról és vegetatívan is terjed.

Kromoszómaszáma 2n=16.

Életmódja

[szerkesztés]

Homoki- és löszgyepekben, legelőkön, lösztölgyesekben található. Mészkedvelő. A száraz, kötött talajt preferálja, az árnyékot nem tűri. Képes megkötni a nitrogént.

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol51_p61-62.pdf Adatok a Cserhát flórájához]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  2. Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  3. Nagy-Tóth Ferenc: Az Erdélyi Mezőség növénytani kutatásainak Kárpát-medencei jelentősége. Művelődés, LX. évf. 6–9. sz. (2007)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]