Középfoltos pattanó

Középfoltos pattanó
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Bogarak (Coleoptera);
Család:	Pattanóbogár-félék (Elateridae);
Nem:	Ampedus;
Tudományos név
	Ampedus sanguinolentus; (Schrank, 1776)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Középfoltos pattanó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Középfoltos pattanó témájú médiaállományokat és Középfoltos pattanó témájú kategóriát.

A középfoltos pattanó (Ampedus sanguinolentus) a pattanóbogár-félék családjába tartozó, Eurázsiában honos bogárfaj.

Megjelenése

A középfoltos pattanó testhossza 10-12 mm. Feje, előtora és pajzsocskája (scutellum) fekete, finom, barna szőrözöttséggel. Szárnyfedői vörösek, középen változó méretű, nagy, fekete folttal; általában feltűnően nagy és ritkán a szárnyfedők egész hosszára és szélességének több mint felére is kiterjedhet; míg máskor csak egy sötét vonal a szárnyfedők varratának középtáján. Ismert majdnem teljesen vörös (immaculatus) formája is. Feje kicsi, domború, finoman pontozott. Csápjai fűrészesek, a hím esetében kissé erősebben. Az előtor domború, hátsó sarkainál a legszélesebb; felszíne finoman pontozott. A pajzsocska viszonylag nagy, pontozottsága sűrűbb az előtorénál. A szárnyfedők szélei kb. kétharmadukig párhuzamosan futnak, majd ívesen lekerekített csúcsba keskenyednek. Felszínén jól látható, pontsorokkal nyomatékosított barázdák futnak, árkuk néha feketés. Lábaik teljesen feketék vagy lábfejük (tarsus) halványabb.

Elterjedése

Eurázsiában honos, a Brit-szigetektől egészen a Távol-Keletig és Hokkaidó szigetéig. Európában viszonylag gyakori, Észak-Skandinávia kivételével mindenütt megtalálható. Magyarországon rokonai közül a leggyakoribb.

Életmódja

Üde alföldi és dombvidéki lomberdők, ártéri erdők, láperdők lakója. Különféle lombos fákon, elsősorban tölgyön, égeren, hárson és nyíren él. Az imágókkal áprilistól július végéig lehet találkozni. Kora tavasszal még a kéreg alá húzódnak, de ahogyan melegedik az idő különféle fehér virágokra (pl. galagonya vagy ernyősök) költöznek táplálkozni. Egyébként korhadó, nedves fatörzseken, ágakon, gyökereken mászkálnak. A párzásra május-júniusban kerül sor, majd a nőstények a korhadó fák kérge alá, fájába rakják le petéiket. A lárvák alapvetően ragadozók, főleg virágbogár-félék lárváit eszik, de feltehetően a többi pattanóbogár-lárvához hasonlóan bomló növényi anyagokat is fogyasztanak. Három-négy éven át fejlődnek, majd nyár végén a fakéreg alatti bábkamrájukban bebábozódnak. A kikelő imágó a bábkamrában marad és áttelel; a következő tavaszon válik aktívvá.

Magyarországon nem védett.