Amidok
Megjelenés
Az amidok karbonsavakból és az aminokból (illetve ammóniából) vízelvonással levezethető vegyületek, vagyis az ammónia illetve a primer és szekunder aminok acilezett származékai.
Észter, illetve savanhidrid és amin, illetve ammónia reakciójával állítják elő: Megfelelő oldószerekben a primer és szekunder amidok káliummal és nátriummal hidrogénfejlődés közben reagálnak, mivel a nitrogénhez kötődő hidrogén disszociábilis, tehát a −CO−NH2 vagy a −CO−NH− csoportot tartalmazó amidok igen gyenge savnak tekinthetők.
Az amidcsoport összetett funkciós csoport, karbonil- és aminocsoportból áll össze. Hidrogénkötés kialakítására is képesek. Az amidkötés poláris.
Fizikai tulajdonságai:
- Színtelen, szagtalan anyag
- A kisebb molekulák jól oldódnak vízben
- A primer és szekunder (−CO−NH− vagy −CO−NH2 csoportot tartalmazó) amidok olvadás- és forráspontja a többi (hasonló méretű) szerves vegyületéhez képest magas a hidrogénkötések miatt.
Előfordulása:
- Fehérjékben
- A karbamid a fehérje anyagcsere végterméke, a vizelettel távozik.
Felhasználása:
- Gyógyszerekben
- Műtrágya gyártásban
- Műanyagiparban (poliamidok gyártására)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Amide című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.