Ugrás a tartalomhoz

Alvási bénulás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Alvási paralízis szócikkből átirányítva)
Henry Fuseli A rémálom (1781) című festménye a démonikus jelenlétként felfogott alvási bénulás klasszikus megjelenítése

Az alvási bénulás (más néven alvási paralízis vagy alvásparalízis) közvetlenül elalvás előtt vagy felébredéskor jelentkezik. Az érintett a szemén kívül egy izmát sem tudja megmozdítani, így még beszélni sem tud. Gyakran kíséri félelemérzet, társulhatnak hozzá hallucinációk (lidércnyomás), vagy testen kívüli élmény. Előfordulhat egészséges személyeknél, vagy kapcsolódhat alvási rendellenességekhez, például narkolepsziához vagy katalepsziához. A migrén tünete is lehet.[1][2] Tudományosan az álom alatti alacsony vérnyomással magyarázzák.[3] Egy másik oka az, hogy a REM alvás idejére a szervezet ideiglenesen lebénítja a vázizmokat az alvajárás és az alvabeszélés elkerülése érdekében, és ez a felriadás után is hat. Az izolált alvási bénulás MeSH kódja D020188.[4] Az alvás misztikussága miatt az alvási rendellenességeket is misztika övezte. A hallucinációkat igaznak hitték. A néphit szerint rossz szellemek, lidércek, boszorkányok okozzák, hogy megfélemlítsék vagy megöljék az embereket.

A jelenlét érzékelés mellett gyakran fordulnak elő hallási hallucinációk is. Ezek lehetnek elemi hangok (búgás, csengés, zúgás, fütyülés, visítás, kiabálás), vagy különböző testélmények (zsibbadás, remegés, bizsergés, de akár fájdalomérzés is). De akár lehetnek állati vagy emberi hangtól (morgás, vonyítás, suttogás, motyogás) egészen a szavak és beszédig terjedő hallucinációk. A hallási hallucinációknál ritkábbak, de előfordulhatnak látási hallucinációk is. Ezek nem túl részletestől egészen a nagyon meggyőzőig terjedhetnek.

Jellemzői

[szerkesztés]

Az alvási bénulás közvetlenül a REM atóniához kapcsolódik, ami az álmodást jelentő REM fázis természetes velejárója. Ha ez az elalvás előtt kapcsolódik be, akkor az érintett még ébren van, miközben a teste már álomba merült; ekkor hypnopog alvási bénulásról van szó. Ha ébredéskor még nem kapcsol ki, akkor az illető már felébredt, de a teste még nem; ezt hypnopompic alvási bénulásnak nevezik.[5] Időtartama többnyire másodpercek, vagy percek, néha órák; ebben az esetben a szenvedő alany pánikba eshet.[6] Mivel a REM alváshoz kapcsolódik, a bénulás nem teljes, az érintett tudja a szemét mozgatni.[7] A narkolepsziától független alvási bénulást izoláltnak tekintik.[8]

A bénuláshoz félelemérzet és hallucinációk is társulhatnak.[9] A hallucinációk élénksége miatt is ijesztő ez a jelenség.[8] A hallucinációs elemek éber rémálomként is magyarázhatók a különféle képzeletbeli objektumok miatt. Néhány tudós ezzel magyarázza a földönkívüliek általi elrablás és a szellemlátás élményét.[10] Susan Blackmore és Marcus Cox (University of the West of England) kutatásai szerint inkább ehhez kapcsolódik a földönkívüliek általi elrablás élménye, mint a temporális lebeny kiegyensúlyozatlanságához.[11] Egyes szerzők óvnak attól, hogy az alvási bénulást és a hallucinációkat bizonyítéknak tekintsék arra, hogy az alanyt kiskorában megerőszakolták.[12][13]

Lehetséges okai

[szerkesztés]

Kanadában, Kínában, Angliában, Nigériában és Japánban végzett felmérések szerint a megkérdezettek 20-60%-a már átélt alvási bénulást.[14][15] Sedaghat-Hamedani F. és társai iráni orvostanhallgatókkal végzett vizsgálatai szerint 24,1%-ukkal történt már meg ez. Hasonló eredményeket kaptak japán, nigériai, kuwaiti, szudáni és amerikai hallgatóktól.[16]

Sokan narkolepsziások azok közül, akik gyakran élnek át alvási bénulást.[17]

Egyes jelentések szerint a következők növelik az alvási bénulás valószínűségét és gyakoriságát:

  • Fejjel felfelé, vagy háton alvás
  • Erős stressz
  • Hirtelen környezeti/életmódbeli változások
  • Rémálmok
  • Alkoholfogyasztás és alváshiány együttese[18]

Kezelése

[szerkesztés]

A kezelés azzal kezdődik, hogy az alanyt kioktatják az alvási fázisokról és a REM atóniáról. Ha a tünetek hosszabban fennállnak, akkor a narkolepszia is gyanúba hozható. Esetenként tudatos álmodással kezelik, de van, amikor pont ez váltja ki.[19]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Hasonló jelenségek

[szerkesztés]

Az alvási bénulás alatt észlelt jelenségek, az izgatottság,[20] a jelenlét és maga a bénulás a testen kívüli élmény bevezető szakaszára emlékeztet. Egyesek arról számoltak be, hogy testen kívüli élményeket is átélnek közben. A mentális fókusz különbözik: az alvási bénulás a testre összpontosít, míg a testen kívüli élmény a testen kívüli világra.[21]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Gillis, Lucy: Scared Stiff - Sleep Paralysis: An Interview with Jorge Conesa, PhD.. The Lucid Dream Exchange, 2001. [2010. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  2. ↑ Podoll, Klaus: Sleep paralysis, 2008. január 23. [2011. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  3. ↑ Hishikawa, Y. (1995). „Physiology of REM sleep, cataplexy, and sleep paralysis”. Adv Neurol 67, 245–271. o. PMID 8848973. 
  4. ↑ D020188
  5. ↑ http://www.webmd.com/sleep-disorders/guide/sleep-paralysis
  6. ↑ Hersen, Turner & Beidel. (2007) Adult Psychopathology and Diagnosis. p. 380
  7. ↑ Hearne, K. (1990) The Dream Machine: Lucid dreams and how to control them, p18. ISBN 0-85030-906-9
  8. ↑ a b Hersen, Turner & Beidel. (2007) Adult Psychopathology and Diagnosis
  9. ↑ Hersen Turner & Beidel. (2007) Adult Psychopathology and Diagnosis
  10. ↑ McNally RJ, Clancy SA. (2005). „Sleep Paralysis, Sexual Abuse, and Space Alien Abduction”. Transcultural Psychiatry 42 (1), 113–122. o. DOI:10.1177/1363461505050715. PMID 15881271. 
  11. ↑ Blackmore, Susan, Marcus Cox. „Alien Abductions, Sleep Paralysis and the Temporal Lobe”. European Journal of UFO and Abduction Studies (1), 113–118. o. [2008. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 26.) 
  12. ↑ Murphy, G. (2010). „Sleep paralysis and hallucinations: What clinicians need to know”. Irish Psychologist 36, 95–98. o. 
  13. ↑ http://www.lenus.ie/hse/bitstream/10147/111896/1/IPMarch2010.pdf
  14. ↑ Blackmore, Susan J. (2002). „Comparing the Content of Sleep Paralysis and Dream Reports”. Dreaming 12 (1), 45–59. o. DOI:10.1023/A:1013894522583. 
  15. ↑ Spanos, N. P. (1995). „The frequency and correlates of sleep paralysis in a university sample”. Journal of Research in Personality 29 (3), 285–305. o. DOI:10.1006/jrpe.1995.1017. 
  16. ↑ Sedaghat-Hamedani, F. (2004). „Prevalence of sleep paralysis and other symptoms of narcolepsy in Iranian medical students”. 3rd scientific conference for GCC Medical Students. 
  17. ↑ (2002. June) „Panic disorder in African-Americans: symptomatology and isolated sleep paralysis.”. Culture, medicine and psychiatry 26 (2), 179–98. o. DOI:10.1023/A:1016307515418. PMID 12211324. 
  18. ↑ J. A. Cheyne: Preventing and Coping with Sleep Paralysis. [2007. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. július 17.) (reference for all six factors that increase likelihood of paralysis/hallucinations)
  19. ↑ http://www.origo.hu/tudomany/20100201-a-tudatos-almodas-lucid-dreaming.html
  20. ↑ "The Projection of the Astral Body", 1968, Sylvan Muldoon and Hereward Carrington: p71
  21. ↑ http://www.susanblackmore.co.uk/Conferences/SPR99.html "OBEs and Sleep Paralysis", Susan Blackmore

Források

[szerkesztés]
  • [1]
  • Ezoterika[halott link]
  • Adler, Shelley R. (2011). Sleep Paralysis: Night-mares, Nocebos, and the Mind-Body Connection. New Brunswick, New Jersey, and London: Rutgers University Press. ISBN 978-0813548869
  • Culhane-Pera, Kathie (2003). Healing by Heart: Clinical and Ethical Case Stories of Hmong Families and Western Providers. Vanderbilt University Press.
  • Bower, Bruce (July 9, 2005). "Night of the Crusher." Science News.
  • (2000) „Geomagnetic, cross-cultural and occupational faces of sleep paralysis: An ecological perspective”. Sleep and Hypnosis 2 (3), 105–111. o. 
  • (2002) „Isolated Sleep Paralysis and Lucid Dreaming: Ten-year longitudinal case study and related dream frequencies, types, and categories”. Sleep and Hypnosis 4 (4), 132–143. o. 
  • Conesa, J. (2003). Sleep Paralysis Signaling (SPS) As A Natural Cueing Method for the Generation and Maintenance of Lucid Dreaming. Presented at The 83rd Annual Convention of the Western Psychological Association, May 1–4, 2003 in Vancouver, BC, Canada.
  • Conesa-Sevilla, Jorge (2004). Wrestling With Ghosts: A Personal and Scientific Account of Sleep Paralysis. Pennsylvania: Xlibris/Randomhouse.
  • Cooke, William H.. Justice at Salem: Reexamining the Witch Trials. Undertaker Press, Annapolis. 2009 ISBN 1-59594-322-6
  • (1985) „Old Hag": sleep paralysis in Newfoundland”. The Journal of Psychoanalytic Anthropology 8, 47–66. o. 
  • (1987) „High prevalence of isolated sleep paralysis: kanashibari phenomenon in Japan”. Sleep 10 (3), 279–286. o. PMID 3629091. 
  • Hartmann E. The nightmare: the psychology and biology of terrifying dreams. New York: Basic, 1984.
  • Hufford D.J. The terror that comes in the night: an experience-centered study of supernatural assault traditions. Philadelphia:University of Pennsylvania Press, 1982
  • Kulcsár Zsolt, Szentesi Lajos Alvásparalízis. crescendo.hu e-book
  • (1993. June) „Differences in neuropsychological correlates between normals and those experiencing "Old Hag Attacks"”. Perceptual and motor skills 76 (3 Pt 1), 839–45; discussion 846. o. PMID 8321596. 
  • (1978) „The Old Hag" phenomenon as sleep paralysis: a bicultural interpretation. Culture”. Medicine and Psychiatry 2, 15–39. o. DOI:10.1007/BF00052448. 
  • (1999) „Prevalence and pathologic associations of sleep paralysis in the general population”. Neurology 52 (6), 1194–1200. o. PMID 10214743. 
  • Sagan, Carl (1997). The Demon-Haunted World: Science as a Candle in the Dark.
  • Schneck JM. Sleep paralysis and microsomatognosia with special reference to hypnotherapy. The International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis 1977; XXV: 72-77.
  • (1992) „Isolated sleep paralysis elicited by sleep interruption”. American Sleep Disorders Association and Sleep Research Society 15, 217–225. o. 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alvási_bénulás&oldid=26971854”