Ország (rendszertan)

Ez a szócikk a rendszertani országról szól. Hasonló címmel lásd még: ország.

A biológiai rendszertanban az ország egy taxon, azaz rendszertani kategória.

Az élőlényeket a ma leginkább elterjedt rendszertani felosztás szerint 3 doménre (latinul: superregnum) osztjuk: ezek a baktériumok, az archeák és az eukarióták doménjei. Az eukarióták doménjébe tartozó élőlényeket a legkorszerűbb rendszertanok 7 országba, és egyéb, országba nem tartozó törzsekbe sorolják.

Az alábbi táblázat a sejtes életformák rendszerezésének változását mutatja be az idők folyamán:

Linnaeus 1735 2 ország	Haeckel 1866 3 ország^[1]	Chatton 1937 2 birodalom^[2]	Copeland 1956 4 ország^[3]	Whittaker 1969 5 ország^[4]	Woese et al. 1977 6 ország^[5]	Woese et al. 1990 3 domén^[6]
-	Protista	Prokaryota	Monera	Monera	Eubacteria	Bacteria
		Prokaryota	Monera	Monera	Archaebacteria	Archaea
		Eukaryota	Protista	Protista	Protista	Eukarya
Vegetabilia	Plantae		Plantae	Fungi	Fungi
Vegetabilia	Plantae		Plantae	Plantae	Plantae
Animalia	Animalia		Animalia	Animalia	Animalia

A baktériumok és az archeák doménjei önmaguk alkotják a valódi baktériumok (Eubacteria), illetve az archebaktériumok (Archaebacteria) országait. Jelenleg az eukarióta élőlényeket az alábbi hét országba (és két – országba nem tartozó – törzsbe) sorolják:

Állatok (Animalia) országa
Növények (Plantea) országa
Gombák (Fungi) országa
Amőbák (Amoebozoa) országa
Chromalveolata ország
Rhizaria ország
Excavata ország

Galléros ostorosok (Choanozoa) törzse

Apusozoa törzs

Szükség esetén az élőlények osztályozásához az országok alországokra (subregnum) bonthatók. Az ország alatti következő fő kategória a törzs (phylum vagy divisio).

Az ország elhelyezkedése a rendszertani felosztásban

A fő kategóriákat félkövér, az alkategóriákat a normál betű jelöli.

domén (superregnum)
- ország (regnum)
  - alország (subregnum)
    - alországág (infraregnum)
      - főtörzs (superphylum vagy superdivisio)
        törzs (phylum vagy divisio)

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

↑ E. Haeckel. Generelle Morphologie der Organismen. Reimer, Berlin (1866)
↑ E. Chatton. Titres et travaux scientifiques. Sette, Sottano, Italy (1937)
↑ H. F. Copeland. The Classification of Lower Organisms. Palo Alto: Pacific Books (1956)
↑ R. H. Whittaker (1969). „New concepts of kingdoms of organisms”. Science 163, 150–160. o.
↑ C. R. Woese, W. E. Balch, L. J. Magrum, G. E. Fox and R. S. Wolfe (1977). „An ancient divergence among the bacteria”. Journal of Molecular Evolution 9, 305–311. o.
↑ Woese C, Kandler O, Wheelis M (1990). „Towards a natural system of organisms: proposal for the domains Archaea, Bacteria, and Eucarya.”. Proc Natl Acad Sci U S A 87 (12), 4576–9. o. DOI:10.1073/pnas.87.12.4576. PMID 2112744. PMC 54159.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Haeckel-1] E. Haeckel. Generelle Morphologie der Organismen. Reimer, Berlin (1866)

[Chatton-2] E. Chatton. Titres et travaux scientifiques. Sette, Sottano, Italy (1937)

[Copeland1956-3] H. F. Copeland. The Classification of Lower Organisms. Palo Alto: Pacific Books (1956)

[Whittaker1969-4] R. H. Whittaker (1969). „New concepts of kingdoms of organisms”. Science 163, 150–160. o.

[Woese1977-5] C. R. Woese, W. E. Balch, L. J. Magrum, G. E. Fox and R. S. Wolfe (1977). „An ancient divergence among the bacteria”. Journal of Molecular Evolution 9, 305–311. o.

[Woese1990-6] Woese C, Kandler O, Wheelis M (1990). „Towards a natural system of organisms: proposal for the domains Archaea, Bacteria, and Eucarya.”. Proc Natl Acad Sci U S A 87 (12), 4576–9. o. DOI:10.1073/pnas.87.12.4576. PMID 2112744. PMC 54159.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]