Alekszandr Alekszandrovics Dejneka
Alekszandr Alekszandrovics Dejneka | |
A Lenin-díj átadása 1964. Dejneka a kép közepén | |
Született | 1899. május 8. Kurszk |
Meghalt | 1969. június 12. (70 évesen) Moszkva |
Sírhely | Novogyevicsi temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszandr Alekszandrovics Dejneka témájú médiaállományokat. |
Alekszandr Alekszandrovics Dejneka (oroszul: Александр Александрович Дейнека; Kurszk, 1899. május 20. – Moszkva, 1969. június 12.) szovjet-orosz festő, grafikus és szobrász. A szocialista realizmus képviselője. Kitüntetett művész: A Szovjetunió népművésze (1963), a Szovjet Művészeti Akadémia tagja (1947, alelnök 1962–1966), a Szocialista Munka Hőse (1969). Az SZKP tagja 1960-tól haláláig.
Életpályája
[szerkesztés]Apja vasúti munkás volt. Dejneka Harkovban tanult, 1918-ban belépett a Vörös Hadseregbe. A hadseregben fotós és tudósító volt. 1920-ban a moszkvai iparművészeti és képzőművészeti főiskolára küldte tanulni a hadsereg. Jeles festőkkel és a költő Majakovszkijjal ismerkedett meg. Az 1920-as évek elején folyóiratokat illusztrált.
1924-ben forradalmi festészeti témájú kiállítása volt Andrej D. Goncsarovval és Jurij Ivanovics Pimenovval. Monumentális történelmi festményeket alkotott (Pétervár védelme /1928, A Fegyveres Erők Központi Múzeuma, Moszkva/; Moszkva széle, 1941 (1941, Állami Tretyjakov Galéria); Szevasztopol védelme /1942. Orosz Múzeum, Szentpétervár/, stb.). Változatos témákat dolgozott fel, főleg a szovjet iparosítás témáit, például Új erőművek építése, lírai témák: Az anya (1932), A jövő pilótája (1938), a két utóbbi festményt az Állami Tretyjakov Galéria őrzi. Szovjet emberek portréit festette, megelevenítette a kreativitást, a sportokat, a mozgást, a művelődést, az olvasást. 1934–35-ben járt az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban és Olaszországban, ezen útjaihoz is fűződnek képek, például Utca Rómában (1935, Állami Tretyjakov Galéria).
Középületeket díszített freskókkal és mozaikokkal, köztük a moszkvai Kremlben megalkotta Jó reggelt, Jégkorong, Vörös Gárda, Fejőlány című freskóit 1959–62 közt. Moszkvai köztéri alkotásaiért Lenin-díjjal tüntették ki 1964-ben. 1940-től ipari, építőipari és képzőművészeti iskolákban tanított.
Igen termékeny alkotó volt, nagy átéléssel rajzolt és festett, a szimbolizmus és a 20. század elejének posztimpresszionizmusa, s a német expresszionizmus nem olvadt fel nála teljességgel az ún. szocialista realizmusban. Sztálin halála után kivált nagy figyelemmel fordultak alkotásai felé a fiatalok. (A kor szellemének megfelelően elsietett, sematikus képek az ő - egyéb irányban nagyon figyelemre méltó - repertoárjában is akadnak.)
Emlékezete
[szerkesztés]Moszkvában Lenin születése 100. évfordulójának tiszteletére (1970) emlékbélyeget nyomtattak Dejneka festményének reprodukciójával, Dejneka halálának 30. évfordulóján (1999) pedig postai levelezőlapot adtak közre Dejneka arcképével és egyik sportolókról készített festményének reprodukciójával.
-
Postai emlékbélyeg Dejneka festményével (1970)
-
Postai levelezőlap (1999)
Források
[szerkesztés]- Életrajza, fényképe (oroszul) Archiválva 2012. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Élete, munkássága és anya c. képe (oroszul)
- Életrajza (oroszul) Archiválva 2016. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben