Perzsa selyemakác

Perzsa selyemakác
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Hüvelyesek (Fabales);
Család:	Pillangósvirágúak (Fabaceae);
Alcsalád:	Mimózaformák (Mimosoideae);
Nemzetség-; csoport:	Ingeae;
Nemzetség:	Albizia;
Faj:	A. julibrissin;
Tudományos név
	Albizia julibrissin; Durazz., 1772
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Perzsa selyemakác témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Perzsa selyemakác témájú médiaállományokat és Perzsa selyemakác témájú kategóriát.

A perzsa selyemakác (Albizia julibrissin) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó növényfaj.

Fogyasztása tilos, szerepel az OGYÉI tiltólistáján is.^[1]

Elterjedése

A selyemakác sok helyütt meghonosodott; őshazája Ázsia keleti, valamint déli részén, Irántól Kína keleti oldaláig terjed. A szubtrópusi öv északi határán Perzsiától Japánig őshonos faj. Több mint száz faja él Ázsiában, Afrikában, Ausztráliában. A 18. század óta ismert Amerikában és Európában. Utcasorfaként kedvelt és elterjedt a mediterrán országokban.

Megjelenése

Magassága 6-10 méter lehet, koronája ernyős. Levelei aprók, virágai fényes rózsaszínűek, pamacsszerű fejecskékben ülnek a hajtásokon. Júniustól szeptemberig több hullámban nyílnak sokporzós lilásrózsaszín porzószálaktól borzas, illatos, díszes virágcsomói. Virágzáskor a méhek előszeretettel látogatják.

Termése 12–18 cm hosszú, lapos babhüvelyhez hasonló, a magok érése után barnás színűvé válik. Télen sokáig a fán marad.

Levelei éjjel felhajlanak (összecsukódnak). A selyemakác levelek ősszel sárga színűek. Védett, napos, meleg helyet kedvel, mérsékelten száraz talajt igényel. Bármilyen talaj, még a sós is megfelelő számára.