Ugrás a tartalomhoz

Albanok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Albanoi szócikkből átirányítva)
Nem tévesztendő össze a következővel: Albánok.

Az albanok (ógörög Ἀλβανοί / Albanoi, latin Albani) az illírek közé tartozó ókori törzs volt. Szállásterületük az Ardaxanosz és az Ardaxosz(wd) folyók által közrezárt hegyvidéken, a mai Észak-Albánia középső területein húzódott. Legfőbb településük, Albanopolisz az i. e. 4–2. században élte fénykorát. Az albanok nem tartoztak a jelentős illír törzsek közé, de nevük és szállásterületük gyakori fogódzó az illír–albán kontinuitáselméletet elfogadó – főként albán – tudósok számára, akik a 11. századtól szintén albanok vagy arbanonok/albanonok néven ugyanezen a területen felbukkanó albánok közvetlen őseiként tekintenek az ókori törzsre.

Területük és történetük

[szerkesztés]
A jelentősebb délillír törzsek hozzávetőleges szállásterülete és szomszédaik az i. e. 4. században

Az albanokat az ókori források közül Klaudiosz Ptolemaiosz említette először és utoljára i. sz. 150 körül írt földrajzi munkájában. Szállásterületükként a dyrrhachiumi és lisszoszi partvidéktől keletre, Oresztisz(wd) és Almópia vidékeitől nyugatra húzódó hegyvidéket jelölte meg. A történeti rekonstrukciók szerint ezt a területet keletről a Drilón (Fekete-Drin), délről az Ardaxanosz (Erzen), északról pedig az Ardaxosz (Mat) völgye határolta a mai Észak-Albánia középső részén.[1] Klaudiosz Ptolemaiosz az albanok fő településeként Albanopoliszt említette,[2] amelyet némi bizonytalansággal a mai Kruja közelében található zgërdheshi romokkal azonosítanak.[3]

Az albanok törzsének történetéről nem maradtak fenn korabeli adatok, azon kívül, hogy Klaudiosz Ptolemaiosz szerint a parthinok koinonjához tartoztak.[4] Az Albanopoliszban folyó régészeti ásatások eredményeként ismert, hogy a település az i. e. 6–5. században népesült be, és az i. e. 4–2. században élte a fénykorát, amelynek során a Genuszosztól északra fekvő hegyvidék legjelentősebb városias jellegű, de a hellenizáció alacsony fokán álló illír települése lett.[5] Az i. e. 2. századi harmadik római–illír háborút és a római hódítást követően fokozatosan lehanyatlott, lakossága elhagyta, és a 6. századra elnéptelenedett.[6]

Szerepük az illír–albán kontinuitáselméletben

[szerkesztés]

A bizánci történetíró, Mikhaél Attaleiatész(wd) 1072-es munkájában számolt be az alban (Ἀλβανοί) elnevezésű népről,[7] amely részt vett Geórgiosz Maniakész(wd) 1042–1043. évi, IX. Kónsztantinosz elleni lázadásában.[8] Néhány évtizeddel később, 1148-ban Anna Komnéné történeti művében, az Alexiaszban említette az albanonok vagy arbanonok (Ἄλβανον/Ἄρβανον) népét.[9] Mindkét forrás a Dürrakhion és Divré közötti területet említette e nép hazájaként,[10] vagyis pontosan ugyanazt a vidéket, ahol az i. sz. 2. században Ptolemaiosz Klaudiosz az illírekhez tartozó albanokat elhelyezte. Ez az a terület, ahol a 12–13. század fordulóján az Arbanon Fejedelemség(wd) kialakult,[11] és amelyre a 14. századi források már regnum Albaniae (’Albánia országa’) néven utalnak.[12]

Az ókori illír albanok és a középkori albanonok/arbanonok (a tulajdonképpeni albánok) közötti elnevezési és földrajzi egyezés számos elméletet hívott életre, különösen az illír–albán kontinuitáselméletet propagáló albán történészek körében kedvelt hivatkozási pont.[13] A két nép megnevezése közötti párhuzam alapján a kutatók egy része elfogadja, hogy a középkorban megjelent albán népnév etimológiája az ókori illír albanok nevére megy vissza.[14] Ennél jóval kisebb konszenzus övezi azt az elméletet, hogy a 11. századi albánok az ókori albanok közvetlen leszármazottai volnának, más szóval közvetlen etnogenetikai kapcsolat állítható fel az illírek és az albánok között, tekintet nélkül az időközben lezajlott, főként szláv népmozgásokra.[15]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Pollo & Puto 1981 :28–29.; Réti 2000 :15.; Schütz 2002 :138.; Jacques 2009 :161.; Ceka 2013 :190., 382.
  2. ↑ Jacques 2009 :161.; Ceka 2013 :110., 382., 413., 507.; Gilkes 2013 :311.; Korkuti 2013 :62.; Zavalani 2015 :48.
  3. ↑ Jacques 2009 :161.; Ceka 2013 :190., 382., 413., 507.; Gilkes 2013 :311.
  4. ↑ Ceka 2013 :190., 316.
  5. ↑ Cabanes 1988 :222–223.; Wilkes 1992 :133.; Korkuti 2013 :63.
  6. ↑ Pollo & Puto 1981 :33.; Wilkes 1992 :273.; Ceka 2013 :334.; Gilkes 2013 :313.; Korkuti 2013 :64.
  7. ↑ Pollo & Puto 1981 :28.; Schütz 2002 :138.; Jacques 2009 :37.
  8. ↑ Pollo & Puto 1981 :28.; Schütz 2002 :118. (tévesen az 1044-es évet említi).
  9. ↑ Wilkes 1992 :279.; Schütz 2002 :138. (tévedésből 1079-re, Anna Komnéné születése előttre keltezi a munkát); Jacques 2009 :161.; Zavalani 2015 :48.
  10. ↑ Pollo & Puto 1981 :28–29.; Jacques 2009 :64.; Zavalani 2015 :48.
  11. ↑ Schütz 2002 :138.; Jacques 2009 :152.; Ceka 2013 :336., 507.
  12. ↑ Schütz 2002 :138.
  13. ↑ Jacques 2009 :37.
  14. ↑ Réti 2000 :15.; Schütz 2002 :138.; Ceka 2013 :190., 413., 507.; Zavalani 2015 :48.
  15. ↑ Sotirović 2012 :47., 52–53., 62.; Ceka 2013 :435.

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Cabanes 1988: Pierre Cabanes: Les illyriens de Bardulis à Genthios (IVe–IIe siècles avant J.-C.). Paris: SEDES. 1988. = Regard sur l’histoire, 65. ISBN 2718138416  
  • ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • ↑ Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698  
  • ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • ↑ Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517  
  • ↑ Sotirović 2012: Vladislav Sotirović: Who are the Albanians? The Illyrian anthroponomy and the ethnogenesis of the Albanians. Serbian Studies, XXVI. évf. 1–2. sz. (2012) 45–79. o.
  • ↑ Wilkes 1992: John Wilkes: The Illyrians. Oxford;  Cambridge: Blackwell. 1992. = The Peoples of Europe, ISBN 0631146717  
  • ↑ Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671  
  • Ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Albanok&oldid=25584213”