Prokletije
| Prokletije (Bjeshkët e Namuna / Alpet Shqiptare) | |
_sa_Karanfila_(2480).jpg) | |
| Maja Jezercë-csúcs | |
| Magasság | 2694 m[1] |
| Hely |  Albánia Koszovó Montenegró Szerbia |
| Hegység | Dinári-hegység |
| Legmagasabb pont | Maja Jezercë (2694 m) |
| Hosszúság | 100 km |
| Elhelyezkedése | |
 Prokletije
Pozíció Albánia térképén
| |
 é. sz. 42° 34′, k. h. 20° 00′42.566667°N 20.000000°EKoordináták: é. sz. 42° 34′, k. h. 20° 00′42.566667°N 20.000000°E | |
 | |
| Térkép | |
.png) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Prokletije témájú médiaállományokat. | |
A Prokletije avagy Albán-Alpok (albánul Bjeshkët e Namuna vagy Alpet Shqiptare, am. „Albán-Alpok”, szerbül Проклетије / Prokletije, am. „elátkozott”) hegység a Balkán-félszigeten, a Dinári-hegység része. Albánia északi, Szerbia (Koszovó) délnyugati és Montenegró keleti részén fekszik. Legmagasabb pontja az Albánia területén található 2694 m magas Jezerca-hegy. További jelentős csúcsai közül a 2656 m magas Gjeravica Szerbia, míg a 2534 m magas Zla Kolata Montenegró legmagasabb pontja.
Éghajlat
[szerkesztés]A hegység Európa egyik legnedvesebb területe. Boga faluban az éves csapadék 3033 mm, de másutt is 2000 és 2500 mm között várható.[2]
Gleccserek
[szerkesztés]A Prokletijében találhatók Európa legdélebbi gleccserei. Napjainkban az árnyékos északi lejtőkön legalább öt gleccser található 1980 és 2420 m közötti magasságban.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gjeografia fizike e Shqipërisë
- ↑ Akademia e Shkencave e RPSSH: Fjalor enciklopedik shqiptar, Tirana 1985 und Gjeografia fizike e Shqipërisë, Tirana 1990
- ↑ Milovan Milivojević, Ljubomir Menković and Jelena Ćalić. „Pleistocene glacial relief of the central part of Mt. Prokletije (Albanian Alps)”, Quaternary International, 2008. november 1., 112–122. oldal
