Ugrás a tartalomhoz

Tengerzöld sáska

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Aiolopus thalassinus szócikkből átirányítva)
Tengerzöld sáska
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Sáskafélék (Acrididae)
Nem: Aiolopus
Tudományos név
Aiolopus thalassinus
(Fabricius, 1781)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tengerzöld sáska témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tengerzöld sáska témájú kategóriát.

A tengerzöld sáska (Aiolopus thalassinus) a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában, Afrikában és Ausztráliában honos sáskafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A tengerzöld sáska testhossza a hím esetében 15-21 mm, a nőstény 19-29 mm. Közepes termetű, karcsú testalkatú faj. Alapszíne zöld vagy - inkább a hímek esetében a szürkésbarna. Keskeny szárnya jóval túlér a potrohon. Az elülső szárny világos-sötét keresztsávozott, kisebb-nagyobb foltos; a hátsó szárny töve sárgászölden behintett. Jó röpképességű, főleg a hímek mozgékonyak. A hátsó comb karcsú, 4-4,5x olyan hosszú mint széles, a lábszár felső harmada elefántcsontszínű-feketén gyűrűzött, lejjebb narancsvörös.

Nem ciripel. A párzási időszakban a hímek lágy, zümmögő hangokkal vetélkednek egymással.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A déli áttelelősáska hasonlít hozzá.

Elterjedése

[szerkesztés]

Dél-Európában, Közép-Európa déli részén, Ázsiában, Ausztráliában, Észak- És Dél-Afrikában honos. Magyarországon főleg az Alföldön gyakori, tömeges is lehet.

Életmódja

[szerkesztés]

Szikes puszták, száraz gyepek, folyó- és tópartok lakója. Inkább a nyíltabb területeket kedveli, kerüli a dúsabb növényzetet. Lárvája fejlődéséhez nedves talaj szükséges, többnyire álló vagy folyóvizek partján. Az imágók a szárazabb növénytársulásokat is kedvelik.

Kifejlett egyedeivel július végétől október elejéig találkozhatunk. Dél-Európában át tud telelni, így kora tavasszal is megfigyelhető. A nőstény nedves talajba rakja petéit. A lárvák a következő év tavaszán kelnek ki és négy-ötször vedlenek.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]