Ugrás a tartalomhoz

Lápi acsa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Aeshna isoceles szócikkből átirányítva)
Lápi acsa
Hím lápi acsa
Hím lápi acsa
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Szitakötők (Odonata)
Öregcsalád: Karcsú acsafélék (Aeshnoidea)
Család: Karcsú acsafélék (Aeshnidae)
Nem: Aeshna
Tudományos név
Aeshna isoceles
O. F. Müller, 1767
Szinonimák
  • Anaciaeschna isosceles
  • Aeshna isosceles
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lápi acsa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lápi acsa témájú médiaállományokat és Lápi acsa témájú kategóriát.

A lápi acsa (Aeshna isoceles) a karcsú acsafélék családjába tartozó, főleg Dél- és Közép-Európában elterjedt szitakötőfaj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Eredetileg mediterrán faj: főleg Dél- és Közép-Európában, valamint Észak-Afrikában gyakori. Szórványosan észak felé is megtalálható: Skandináviában Gotland szigetén, a Brit-szigeteken Norfolk mocsárvidékén is honos. Magyarországon országszerte előfordulhat.

Megjelenése

[szerkesztés]
Hím és nőstény

A lápi acsa testhossza 62–72 mm, szárnyfesztávolsága 93 mm körüli. A hímek és nőstények nagyon hasonlítanak. Tora és potroha barna, szemei zöldek. A szárnyak színtelenek, csak a hátsó szárny tövében látható egy keskeny sárga sáv. Fő szárnyerei feketék, szárnyjegye világosbarna. A potroh második szelvényén jellegzetes, sárga, háromszögletű folt figyelhető meg.

Hasonlít hozzá a nagy acsa (Aeshna grandis), de annak szárnyai sárgás-bronzos árnyalatúak, hímjénél a szemek kékek és a potroh tövében élénkék folt látszik. Összetéveszthető a hasonló méretű, barna nyerges szitakötővel (Anax ephippiger) is; annak szemei barnák és a hím potrohának tövén feltűnő kék folt található.

Életmódja

[szerkesztés]
Nőstény lápi acsa

Lárvája dús növényzetű, lápos, mocsaras állóvizekben, tavacskákban, esetleg lassan áramló csatornákban él, ahol a parton a fák vagy a bozótos az imágók részére is kellő vadászterületet biztosítanak. Nagyobb mocsarakban (Fertő tó, Kis-Balaton, Kolon-tó) tömeges is lehet. Az imágó május végétől augusztus közepéig repül. Párzás után a nőstény egyedül rakja le petéit a vízinövényekre. A lárva két évig fejlődik. A vízszennyezést nehezen viseli.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lápi_acsa&oldid=25601193”