Barátkeselyű

Barátkeselyű
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Telluraves;
Csoport:	Afroaves;
Rend:	Vágómadár-alakúak (Accipitriformes);
Család:	Vágómadárfélék (Accipitridae);
Alcsalád:	Óvilági keselyűformák (Aegypiinae);
Nem:	Aegypius; Savigny, 1809
Faj:	A. monachus;
Tudományos név
	Aegypius monachus; (Linnaeus, 1766)
Elterjedés
	A barátkeselyű elterjedési területe költőhely (nyáron) egész éves költözési útvonal telelőhely visszatelepített terület kihalt
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Barátkeselyű témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Barátkeselyű témájú médiaállományokat és Barátkeselyű témájú kategóriát.

A barátkeselyű (Aegypius monachus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó Aegypius madárnem egyetlen élő faja.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1833-ban, a Vultur nembe Vultur Monachus néven.^[3]

Előfordulása

Európában, Közép-Spanyolországban, a Baleár-szigeteken, Bulgáriában és Görögországban fészkel. Ázsiában az alacsony és középmagas hegységekben honos.

Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és cserjések, szubtrópusi vagy trópusi füves puszták. Az európai állománya állandó, Ázsiában délre vonul, eljut Szudánig.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendkívül ritka kóborló.^[5]

Megjelenése

Testhossza 100–110 centiméter, szárnyfesztávolsága 250–300 centiméter, 7500–12 500 gramm.^[5] A tojó kicsivel nagyobb, mint a hím. Feje csupasz, tollruhája sötétbarna.

Életmódja

Igazi dögevő, csak nagy ritkán zsákmányol mormotát, teknőst vagy gyíkot.

Szaporodása

Fészkét a fák tetején, gallyakból készíti el. A fészekalja egyetlen tojásból áll, melyen 53-55 napig kotlik. A fiókáról további négy hónapig gondoskodnak a szülők.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma 15600-21000 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.^[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.^[5]

Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.