Erdélyi hérics
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 250 000 Ft | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Adonis x hybrida Wolff | ||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||
|
|
Az erdélyi hérics (Adonis x hybrida vagy Adonis transsylvanica) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjéhez, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjához tartozó, Magyarországon fokozottan védett, reliktum-endemikus[1] faj.[2] Az első Magyarországon védetté nyilvánított faj (1971), 2001-től pedig fokozottan védett.[2] A faj 1935-ben Csorváson talált példányait Jávorka Sándor volgamenti héricsnek (Adonis volgensis) határozta meg,[2] később ennek és a tavaszi héricsnek (Adonis vernalis) állandósult hibridjének tekintették.[3] A Sramkó Gábor botanikus vezetésével napjainkban (2012) folyó genetikai vizsgálatok kiderítették, hogy a csorvási növény mégsem hibrid, hanem maga a volgamenti hérics.[4]
Elterjedése, élőhelye
[szerkesztés]Az erdélyi héricsnek Közép-Európában jelenleg (2005) mindössze öt (két romániai és három magyarországi) termőhelye ismert.[2] A magyarországi állomány nagysága csupán néhány száz tő.[3] Élőhelyei a löszpusztagyepek, termőtalaja löszön kialakult típusos alföldi mészlependékes csernozjom.[2][3]
Megjelenése
[szerkesztés]15–30 cm magas, elágazó szárú növény. Levelei szórt állásúak, 2-3-szor szárnyasan hasadtak. A levélsallangok fonalas lándzsásak, 1–3 mm szélesek, fonákukon kissé szőrösek. Magános, csúcsálló virágai sötétsárgák, kisebbek és sötétebb árnyalatúak, mint a tavaszi héricséi, a szirmok száma változó. Zárt bimbói már márciusban kibújnak a földből. Április a virágzás csúcspontja, májusban a termésképzéskor a megnyúló virágzati tengelyen a terméscsoport lefelé hajlik. A termések beérésekor a nyél már szinte a föld felszínéig lehajlik. Termése bókoló kocsányú csoportos aszmag, melyben a terméskék sima falúak.[2][3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Turcsányi G. (szerk.): Természet- és tájvédelem. Egyetemi jegyzet SZIE-MKK-KTI. Gödöllő, 2008 p.48.
- ↑ a b c d e f Erdélyi hérics (Adonis x hybrida). (Hozzáférés: 2012. május 24.)
- ↑ a b c d Élővilág enciklopédia: A Kárpát-medence gombái és növényei, szerk. Ujhelyi Péter, Budapest: Kossuth kiadó, 2006, ISBN 9630948516
- ↑ Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. [2012. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 24.)
Források
[szerkesztés]- Erdélyi hérics (Adonis x hybrida), Összeállította: Jakab Gusztáv, Sallainé Kapocsi Judit, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2005
- Élővilág enciklopédia: A Kárpát-medence gombái és növényei, szerk. Ujhelyi Péter, Budapest: Kossuth kiadó, 2006, ISBN 9630948516
