Sisakvirág
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Méregölő sisakvirág (A. anthora)
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| fajok | ||||||||||||
|
Magyarországon őshonos fajok:
| ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sisakvirág témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sisakvirág témájú médiaállományokat és Sisakvirág témájú kategóriát. |
A sisakvirág (Aconitum), ismert még mint a „mérgek királynője”, akonit, farkasfű, a boglárkafélék (Ranunculaceae) rendjébe tartozó, lágy szárú fajokat magába foglaló nemzetség. Rendszerezésük vitatott, némelyek 60, mások 350 fajt sorolnak ebbe a nemzetségbe. Fő hatóanyaga az akonitin, mely emberre és állatra nézve egyaránt halálos méreg, de ezen kívül tartalmaz még több, szintén mérgező anyagot.
A görög mitológiában először Hekaté istennő fedezte fel, majd alkalmazta. Így követői az egyik szent növényének tartják.
Elterjedés
[szerkesztés]Fő elterjedési területük az északi félteke, és egybeesik a poszméhek (Bombus) elterjedési területével, mivel a speciális virágot csak ezek a fajok képesek beporozni. Főleg magashegységekben fordulnak elő, a Kárpátokban is több, egymáshoz nagyon hasonló fajuk él.
Jellemzők
[szerkesztés]Termetes, akár az egyméteres magasságot is elérő évelő növények. Leveleik szórt állásúak, tenyeresen osztottak, vagy szeldeltek. Virágaik zigomorfak, a nemzetség nevét adó sisak a színes csészelevelek összenövésével jött létre. A sisakban két hosszú nyelű mézfejtő van. A bibék a porzóknál egy héttel később érnek, ez meggátolja az önbeporzást. A poszméhek az alsóbb, idősebb virágokat termékenyítik meg először, majd a felső virágokat meglátogatva vesznek fel új virágport.
Rendszerezés
[szerkesztés]- Aconitum ajanense
- Aconitum alboviolaceum
- Aconitum altaicum
- Aconitum ambiguum
- Aconitum angusticassidatum
- Méregölő sisakvirág (Aconitum anthora)
- Aconitum anthoroideum
- Aconitum apetalum
- Aconitum apoiense
- Aconitum arcuatum
- Aconitum artemisiifolium
- Aconitum austrokoreense
- Aconitum austroyunnanense
- Aconitum axilliflorum
- Aconitum baburinii
- Aconitum baicalense
- Aconitum balfourii
- Aconitum barbatum
- Aconitum bartlettii
- Aconitum besserianum
- Aconitum biflorum
- Aconitum bisma
- Aconitum brachypodum
- Aconitum brunneum
- Aconitum bucovinense
- Aconitum bujbense
- Aconitum bulbilliferum
- Aconitum bulleyanum
- Aconitum burnatii
- Aconitum cammarum
- Aconitum campylorrhynchum
- Aconitum cannabifolium
- Aconitum carmichaelii
- Aconitum charkeviczii
- Aconitum chasmanthum
- Aconitum chienningense
- Aconitum chiisanense
- Aconitum chrysotrichum
- Aconitum ciliare
- Aconitum cochleare
- Aconitum columbianum
- Aconitum confertiflorum
- Aconitum consanguineum
- Aconitum contortum
- Aconitum coreanum
- Aconitum crassifolium
- Aconitum cymbulatum
- Aconitum czekanovskyi
- Aconitum czerepninii
- Aconitum decipiens
- Aconitum degenii
- Aconitum delavayi
- Aconitum delphinifolium
- Aconitum desoulavyi
- Aconitum elliotii
- Aconitum episcopale
- Aconitum falconeri
- Aconitum fengii
- Aconitum ferox
- Aconitum finetianum
- Aconitum firmum
- Aconitum fischeri
- Aconitum flagellare
- Aconitum flavum
- Aconitum flerovii
- Aconitum fletcheranum
- Aconitum forrestii
- Aconitum franchetii
- Aconitum fusungense
- Aconitum geniculatum
- Aconitum georgei
- Aconitum gigas
- Aconitum gracile
- Aconitum hakusanense
- Aconitum hamatipetalum
- Aconitum helenae
- Aconitum hemsleyanum
- Aconitum henryi
- Aconitum heterophyllum
- Aconitum hicksii
- Aconitum hookeri
- Aconitum hosteanum
- Aconitum huiliense
- Aconitum iide-montanum
- Aconitum incisifidum
- Aconitum infectum
- Aconitum jacquinii
- Aconitum jaluense
- Aconitum japonicum
- Aconitum jenisseense
- Aconitum jinyangense
- Aconitum karafutense
- Aconitum karakolicum
- Aconitum kirinense
- Aconitum kitadakense
- Aconitum kiyomiense
- Aconitum komarovii
- Aconitum kongboense
- Aconitum krasnoboroffii
- Aconitum krylovii
- Aconitum kunasilense
- Aconitum kurilense
- Aconitum kusnezoffii
- Aconitum lasiostomum
- Aconitum legendrei
- Aconitum leucostomum
- Aconitum liangshanicum
- Aconitum liljestrandii
- Aconitum longiracemosum
- Aconitum longtouense
- Aconitum macrorhynchum
- Aconitum maximum
- Aconitum miyabei
- Aconitum moldavicum
- Aconitum monanthum
- Aconitum montibaicalense
- Aconitum monticola
- Aconitum nagarum
- Aconitum nanum
- Havasi sisakvirág (Aconitum napellus)
- Aconitum napiforme
- Aconitum nasutum
- Aconitum nemorosum
- Aconitum nemorum
- Aconitum neosachalinense
- Aconitum nipponicum
- Aconitum novoluridum
- Aconitum ochotense
- Aconitum okuyamae
- Aconitum orientale
- Aconitum paradoxum
- Aconitum pascoi
- Aconitum pavlovae
- Aconitum pendulum
- Aconitum piepunense
- Aconitum pilipes
- Aconitum pilopetalum
- Aconitum plicatum
- Aconitum podolicum
- Aconitum polycarpum
- Aconitum productum
- Aconitum pseudokusnezowii
- Aconitum pubiceps
- Aconitum puchonroenicum
- Aconitum pulchellum
- Aconitum racemulosum
- Aconitum raddeanum
- Aconitum ranunculoides
- Aconitum reclinatum
- Aconitum refractum
- Aconitum rockii
- Aconitum rogoviczii
- Aconitum romanicum
- Aconitum rotundifolium
- Aconitum rubicundum
- Aconitum sachalinense
- Aconitum sajanense
- Aconitum sanyoense
- Aconitum saposhnikovii
- Aconitum saxatile
- Aconitum scaposum
- Aconitum sczukinii
- Aconitum senanense
- Aconitum septentrionale
- Aconitum seravschanicum
- Aconitum sessiliflorum
- Aconitum sichotense
- Aconitum sino-proliferum
- Aconitum sinomontanum
- Aconitum smirnovii
- Aconitum soongaricum
- Aconitum spicatum
- Aconitum spiripetalum
- Aconitum stapfianum
- Aconitum stoerkianum
- Aconitum stoloniferum
- Aconitum stubendorffii
- Aconitum subalpinum
- Aconitum subglandulosum
- Aconitum subvillosum
- Aconitum sukaczevii
- Aconitum sungpanense
- Aconitum taigicola
- Aconitum talassicum
- Aconitum tanguticum
- Aconitum tanzybeicum
- Aconitum taronense
- Aconitum tatsienense
- Aconitum tauricum
- Aconitum tokii
- Aconitum tongolense
- Aconitum transsectum
- Aconitum tranzschelii
- Aconitum tsaii
- Aconitum tuguancunense
- Aconitum turczaninowii
- Aconitum umbrosum
- Aconitum uncinatum
- Karcsú sisakvirág (Aconitum variegatum)
- Aconitum villosum
- Aconitum vilmorinianum
- Aconitum violaceum
- Aconitum volubile
- Aconitum woroschilovii
- Aconitum yamazakii
- Aconitum yuparense
- Aconitum zeravschanicum
Magyarországon őshonos fajai
[szerkesztés]Magyarországon négy faja él, mind a négy védettséget élvez.
- Méregölő sisakvirág (A. anthora L.)
- Farkasölő sisakvirág (A. vulparia Rchb.)
- Moldvai vagy kárpáti sisakvirág (A. moldavicum)
- Karcsú sisakvirág (A. variegatum L. subsp. gracile (Rchb.) Gáyer
| Sisakvirágok elterjedése Magyarország hegységeiben | ||||||||||
| Hegységek | Bakony[1][2] | Börzsöny[3] | Bükk-vidék[4][5] | Cserhát[6][7] | Gerecse[8][9] | Mátra[10] | Mecsek[11][12] | Pilis[13] | Vértes[14] | Zempléni-hegység[15] |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Sisakvirág (Aconitum) | ||||||||||
| méregölő sisakvirág (Aconitum anthora) | Van | Van | Van | Van | Van | |||||
| kárpáti sisakvirág (Aconitum moldavicum) | Van | Van | ||||||||
| karcsú sisakvirág (Aconitum variegatum subsp. gracile) | Van | Van | ||||||||
| farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia) | Van | Van | Van | Van | Van | Van | ||||
Gyógyászati felhasználás
[szerkesztés]Régebben gyakran árusították a gumószerű gyökereket gyógyszertárakban, erre utalt a „patika répája” elnevezés. Ez az elnevezés egy sajtóhiba révén „Katika répája” formára torzulva terjedt el. A havasi sisakvirágot ma is több forrás Katika-sisakvirág néven említi.[16]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Bakony növényvilága. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ A Déli-Bakony növényvilága. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
- ↑ Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
- ↑ A DÉLKELETI-BÜKK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI. zoldakcio.hu. [2016. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 10.)
- ↑ A Bükk hegység éghajlata és növényzeti képe. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. [2016. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol51_p61-62.pdf Adatok a Cserhát flórájához]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
- ↑ Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
- ↑ Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 4.)
- ↑ Növénytársulástani érdekességek a Központi-Gerecséből. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
- ↑ [https://web.archive.org/web/20150426062503/http://ttk.pte.hu/biologia/phd/dolg/Batori_DI.pdf Flóra, vegetációszerkezet és ökológiai viszonyok a Mecsek hegység dolináiban]. ttk.pte.hu. [2015. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 4.)
- ↑ A mecseki dolinák és a környező területek flórájának kapcsolata. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
- ↑ A Pilis északi területének természeti értékei. termeszetvedelem.hu. (Hozzáférés: 2017. március 6.)
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol121_p30-40.pdf A Vértes és környéke florisztikai kutatásának eredményei I.]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 4.)
- ↑ A Zempléni-hegység botanikai értékei. gyep.kti.szie.hu. [2017. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 6.)
- ↑ Cristopher Grey-Wilson. Határozó kézikönyvek - Vadvirágok. Panemex (1999. november 22.). ISBN 963909031 X
