Tuzson-cickafark
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 100 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Achillea tuzsonii Ujhelyi 1975[1] | ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tuzson-cickafark témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tuzson-cickafark témájú kategóriát. |
A Tuzson-cickafark (Achillea tuzsonii) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának cickafark (Achillea) nemzetségébe tartozó faj. Magyarországon endemikus flóraelem, 2001-ben fokozottan védetté nyilvánították.[3]
Alaki jellemzői
[szerkesztés]Mintegy 20–25 cm magasra nő meg. Középső szárlevele 9–10 cm hosszú és 2–3 cm széles. A levélszárnyak szélessége 2–3 mm annál a pontnál, ahol a levélszárny cimpákra kezd tagolódni.[3]
Nagyon hasonlít a hegyközi cickafarkra (Achillea crithmifolia), de annál erőteljesebb megjelenésű és minden részét tekintve (pl. szárlevelei, fészekvirágzata) nagyobb. 1977-ben Soó Rezső nem önálló fajnak, hanem a hegyközi cickafark egyik változatának tekintette, azaz eszerint tudományos neve: Achillea crithmifolia var. tuzsonii (Ujhelyi) Soó 1978.[4] 1982-ben Simon Tibor a Kárpát-medencén belül endemikusnak, egyúttal unikálisnak nevezte. Magyar szerzők 1999-ben faji önállóságát továbbra is bizonytalannak tartották, s habár nem állították, de feltételezték, hogy a hegyközi cickafark egyik változata vagy hibridje lehet.[5]
Előfordulása, élőhelye
[szerkesztés]A Mátrában az Ágasváron fordul elő, ahol andeziten kialakult sziklagyepben él.[3][5]
Életmódja
[szerkesztés]A Raunkiær-féle életforma-osztályozás alapján életformája hemikriptofita. Júniustól júliusig (szeptemberig) virágzik.[3][5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Achillea tuzsonii Ujhelyi, Ann. Hist.-Nat. Mus. Natl. Hung. 67: 43 (1975). IPNI (International Plant Names Index). (angolul) The Royal Botanic Gardens, Kew; Harvard University Herbaria & Libraries; Australian National Botanic Gardens (2021. május 24.) (Hozzáférés: 2021. június 6.)
- ↑ Achillea crithmifolia var. tuzsonii (Ujhelyi) Soó, Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 23(3-4): 385 (1978). IPNI (International Plant Names Index). (angolul) The Royal Botanic Gardens, Kew; Harvard University Herbaria & Libraries; Australian National Botanic Gardens (2021. május 24.) (Hozzáférés: 2021. június 6.)
- ↑ a b c d Tuzson-cickafark. termeszetvedelem.hu. (magyarul) A KvVM Természetvédelmi Hivatala (Hozzáférés: 2021. június 6.)
- ↑ Soó Rezső: Systematisch-nomenklatorische Bemerkungen über kritische Taxa der mitteleuropäischen Flora. (németül) Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae, XXIII. évf. 3–4. sz. (1977) 385 (375–392). o. ISSN 0001-5350 Hozzáférés: 2021. június 6. (pdf) [Valójában 1978 a kiadás éve?]
- ↑ a b c Achillea crithmifolia W. et K., Hegyközi cickafark (239. o.) és Tuzson-cickafark – Achillea tuzsonii Ujh. (351. o.). In Magyarország védett növényei. (magyarul) Szerkesztette: Farkas Sándor. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. 239., 351. o. = Magyarország természeti értékei, ISBN 963-9239-13-5
További információ
[szerkesztés]- Ujhelyi, József: New species and new section of the genus Achillea L. (Asteraceae). (angolul) Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, LXVII. évf. (1975) 41–55. o. ISSN 0521-4726 Hozzáférés: 2021. június 6. (pdf)
